Hollandiai Mikes Kelemen Kör

Association for Hungarian Art, Literature and Science in the Netherlands

Tichelberg 6, 2716 LL Zoetermeer, the Netherlands
Tel: +31-(0)70-3509949 / Fax: +(0)70-3456043

Homepage / Honlap: http://www.federatio.org/mikes.html 

E-mail mikes_tn@yahoo.com




Mikes International

Magyar Szellemi Fórum - Hungarian Periodical for Art, Literature and Science

P.O. Box: 10249, 2501 HE, Den Haag, the Netherlands

Homepage / Honlap: http://www.federatio.org/mikes_int.html 

E-mail mikes_int@federatio.org





 
46. TANULMÁNYI NAPOK 

SAJTÓNYILATKOZAT


Zoetermeer — Hága, 2005. szeptember 18.


46. MIKES TANULMÁNYI NAPOK


A Hollandiai Mikes Kelemen Kör és a Mikes International közösen ezévben szeptember 8. és 11. között Elspeetben rendezték meg a hagyományos évi MIKES TANULMÁNYI NAPOKAT — 1959 óta sorrendben a 46-at — a következô címmel:

 

NYUGATI MAGYAR SZELLEMVILÁG

 

A 20. század a Nagy Magyar Emigráció évszázada. Ennek legnagyobb része kényszerű ‘emigráció’ volt Trianon következtében: az Utódállamok Magyarsága, amely akarata ellenére más országba szorult. Másik része, a Nyugati Magyarság szerte az egész világon, ismert történelmi okokból gyakran keserű személyes döntésen alapuló (az ‘önkéntes’ szó sajnos sok esetben nem fedné a valóságot) emigráció vagy menekülés következtében állt elô. A Nyugati Magyarság száma és jelentôsége a magyarság egésze számára a jövendôben növekedni fog. Ez a legnagyobb történelmi kihívásunk és egyben a legnagyobb ‘befektetésünk’ a jövôre, ha okosan tudunk vele gazdálkodni. Ezért is fontos, hogy eredményei közkinccsé váljanak.

 

A jelenlevôk különösképpen a második világháború és az 1956. évi forradalom és szabadságharc után elôállt emigrációval és az abban kivirágzott kultúrvilággal foglalkoztak, amely a Kárpát-medencében, sôt azon kívül is sokak számára nem ismert. Ez a Nyugati Magyar Szellemvilág jelentôs szellemi alkotásokat hozott létre. Ebben a folyamatban vesz 1951 óta tevékenyen részt a Hollandiai Mikes Kelemen Kör és 2001 óta a Mikes International.

 

MIKES IRODALMI DÍJ

A Tanulmányi Napok keretében a Kör ‘MAGYAR IRODALMI FIGYELÔ’ irodalmi díját Ferdinandy György (Puerto Rico), ismert író és irodalomtudós laudatioja alapján az András Sándor írói néven publikáló Sándor András-nak (jelenleg Magyarország) ítélte oda. A díjról diploma és emlékérem tanúskodik.

 


ELÔADÁSOK (idôrendi sorrendben):

 

Farkas Flórián (Hága) bevezetésében Karátson Endrének (Párizs) a nyugati magyarságnak a Hollandiai Mikes Kelemen Kör 50 éves jubileuma alkalmából magvasan összefoglalt legfôbb jellemzô elemeibôl indult ki. Ezek: 1. Függetlenség minden politikai és bármely másfajta hatalomtól, 2. a Nyugat természetes közelsége, 3. elit-igény, 4. ragaszkodás a magyarsághoz, a magyar nyelvhez. Ezeknek a követelményeknek a nyugati magyar kultúrvilág megfelelt és megfelel. Magyarországnak Trianon által létrehozott egy-nyelvűsége az azelôtti évezredes többkultúrájúsággal szemben, majd 1949 után az irodalom államosítása Magyarországon (Czigány Lóránt, London, megjelölése) és a kárpát-medencei magyarság elszigetelése a nyugati magyarságtól, óriási kárt okozott a magyar szellemi életnek, melynek következményeit a magyarság még sokáig szenvedni fogja. A nyugati magyar kultúrvilág fontos stratégiai szerepet tölt be és ezt a szerepét a jövendôben tovább is be fogja tölteni.

 

Ratzky Rita (Budapest) ‘Petôfi és Jókai mint a magyar irodalom 19. századi nagykövetei’ címmel tartott elôadásában bemutatta, milyen nagy sikere volt e két jelentôs írónak Nyugaton és azt is, milyen jól átgondolt ‘marketing’ kíséretében.

 

Borbándi Gyula (München), a téma közismerten legjobb szakértôje ‘Az eltűnt idô nyomában’ című műsorszám keretében adott képet a hallgatóknak a 20. század második felének nyugati magyar folyóirat- és könyvkiadásáról. Különösen kitért az Új Látóhatárra (Molnár József és Borbándi Gyula), az Irodalmi Ujságra (Méray Tibor), a Katolikus Szemlére (Békés Gellért), a Jöjjetekre (Kibédi Varga Áron és Tóth Miklós), az Arkánumra (Kemenes Géfin László és Vitéz György), az Új Magyar Útra (Bakó Elemér) továbbá a lapokra (Nemzetôr, Új Kelet Izráelben, stb.), a kiadókra (Aurora, Griff stb.), továbbá a magyar kulturális szervezetekre (egyben gyakran kiadói minôségben is) mint az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és annak Könyvbaráti Köre (Szôllôsy Árpád, Szôllôsy Pál, Balla Bálint, Bárczay Gyula), a Pax Romana (Békés Gellért s többen, köztük Hollandiából Polgár Kornél és mások), a londoni Szepsi Csombor Kör (Siklós István és Czigány Lóránt), a bécsi Bornemisza Társaság (Szépfalusi István), a párizsi Magyar Műhely (Papp Tibor és Nagy László) és a Hollandiai Mikes Kelemen Kör (többen).

 

Ungvári Zrínyi Imre (Marosvásárhely) ‘A Kolozsvári Filozófiai Iskolá’-ról adott klasszikusan áttekintô képet annak filozófiai magvából. A Kolozsvári Iskola Böhm Károly (1846-1911) körül alakult ki a 19. század végén; legismertebb képviselôi Málnási Bartók György, Ravasz László, Tankó Béla, Makkai Sándor, Tavaszy Sándor. Ez a filozófia kiváló kiindulópont napjainkban is a bölcselet minden ágának a gyakorlásában.

 

Mariska Zoltán (Miskolc) a magyar felsôoktatás átszervezésének a problémáival foglalkozott összevetve azokat az 1945 elôtti magyar felsôoktatási rendszerrel.

 

Arday Géza (Budapest) ‘A Mikes osztályfônöke: Cs. Szabó László’ címmel állított elôadásában emlékművet a 100 éve született Cs. Szabó Lászlónak. Kiemelte Cs. Szabó László kimagasló műveltségét, valamint az emigrációban betöltött központi szerepét, amelynek egyik része volt az a következetes munkásság, amelynek köszönhetôen a magyarországi marxista irodalomtörténet torzításai dokumentálva vannak, s alapját képezi egy majd megírandó tisztességes irodalomtörténetnek.

 

A Bemutatkozó Est keretében Albert Sándor (Komárom), a komáromi Selye János Egyetem rektora adott képet az egyetem elôállásáról és munkájáról. Kitűnt, hogy a Felvidéken az egyetem beindulása óta a magyar nyelvű alsó és a középfokú oktatásban a tanulók száma észrevehetôen nôtt. Deák Ernô (Bécs), a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) elnöke ismertette e szervezet munkáját. Ez a szervezet évi közgyűlését a Tanulmányi Napokkal kombinálva tartotta Elspeetben. Egyben kitért a Bécsi Napló munkájára is, amelynek ô a fôszerkesztôje. Köllô Gábor (Kolozsvár) az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke vázolta e szervezet elôállását és jelenlegi tevékenységi körét.

 

Ábrahám Károly (Fulton, USA) ‘Magyar feltaláló és vállalkozó Nyugaton’ címmel nyújtott betekintést egy vállalkozó gyakorlati problémáiba Amerikában.

 

Gömöri György (Cambridge) ‘Nagy emigráció, vagy kis emigráció? Avagy hol éltek a legjobb lengyel írók a 20. század második felében?’ címmel adott alapos képet a lengyel irodalom egységérôl minden tragikus történelmi (politikai) megosztottság ellenére. Éppen ez a nagy különbség a magyar helyzettel. Magyarországon a ‘nyugati’ magyar irodalom tabu volt 40 éven keresztül (s az egész nyugati magyarság is). Az elôadás tükör volt számunkra, magyarok számára, mert megmutatta, hogy másként is lehetett volna viselkedni, mint ahogy történt, a nemzeti kultúrkincs azon részével szemben, amely a magyar szellemi világ értékeit igyekezett Nyugaton sértetlenül megôrizni és tovább fejleszteni beleépítvén azt a nyugati kultúrvilágba.

 

Vancsó Gyula (Hengelo) elôadásának a címe volt: ‘Magyar Természettudomány a Tér és Idô Távlatában, - Szemelvények Személyes Adalékokkal’. Az elôadó nagy kultúrtörténeti keretbe ágyazva adott áttekintést a magyar természettudósok szerepérôl az egész világon. Különösen figyelmet szentelt a magyar természettudományi Nobel-díjasoknak, akik bár többségükben külföldön alkottak, de műveltségüket a hagyományosan kiváló magyar középiskolai és felsôfokú oktatási rendszernek köszönhették.

 

Czigány Lóránt (London) ‘A Nyugati Magyar Irodalom mibenléte’ címmel nyújtott átfogó képet a nyugati magyar irodalomról és annak szerepérôl a nyugati magyar kultúrvilágban. Az elôadó vizsgálta a nyugati magyar irodalom ismeretlenségét Magyarországon. Jelentôsnek tekintette, hogy a ’nyugati’ magyar írók a magyar irodalom integráns részeként tekintessenek. Etekintetben fontosnak tartja, hogy a nyugati magyarság is tudatosítsa magának kulturális értékeit. Ebbôl a szempontból értékelendôk ezek a Tanulmányi Napok, amelyek erre tekintenek.

 

A Mikes International Beszámoló keretében Farkas Flórián (Hága) beszámolt a Mikes International negyedik évérôl. Bemutatta úgy az ötödik évfolyamában járó lap, mint a könyvkiadás profilját, amelynek keretében eddig 62 könyv jelent meg elektronikusan. Újdonság, hogy a Mikes International aktuális kiadványlistáját (magyarul és angolul) az érdeklôdôk a Mikes International honlapjáról le is tölthetik. A beszámoló során került bejelentésre, hogy a Tanulmányi Napok alatt megállapodás született Borbándi Gyula és a Mikes International között, amelynek értelmében a Mikes International kiadja elektronikusan a szerzô teljes életművét, ezáltal mindenki számára elérhetôvé válik ezen egyedülálló és gazdag életmű.

Ezek után az elôadó beszámolt a Mikes International Szalon kezdeményezésrôl, amelynek keretében évközben magas színvonalú, tudományos és kulturális jellegű elôadásokon vehet részt a Mikes International hallgatósága. Végül a tervekrôl és a már beindított programokról esett szó. Mindenekelôtt az Országos Széchényi Könyvtárral és a holland Királyi Könyvtárral közösen kidolgozandó magyar-holland és holland-magyar bibliográfia elôkészítô tevékenységérôl, a 2006 tavaszán a Partiumi Keresztény Egyetemmel (Nagyvárad) közösen megrendezendô Mikes International Symposiumról, valamint a kimagasló nyugati magyar folyóiratok (Irodalmi Ujság, Jöjjetek, Katolikus Szemle, Látóhatár – Új Látóhatár) teljes anyagának digitalizálásáról.

Az elôadó ezek után átadta a szót Nanszákné Cserfalvi Iloná-nak (Debrecen), aki áttekintést adott a Mikes International Academia elôkészületeirôl. Ennek keretében teljes oktatást kívánunk nyújtani az Interneten az elemi iskola elsô osztályától a gimnáziumi érettségiig magyar nyelven. Ezt mindenütt a világon fel lehet majd használni. E nagylélegzetű tervet szakértôk készítik elô.

 

Az Irodalmi Esten fellépett: Arday Géza, Czigány Lóránt, Fazekas Tiborc, Kibédi Varga Áron és Tóth Miklós.

 

FOGADÁS

Az Irodalmi Est után szeptember 10-én, szombaton este 11 órakor a Kör Vezetôsége fogadást adott a jelenlevôk számára. A szokás szerint kedélyes hangulatú összejövetelen sokan a kora hajnali órákig együtt maradtak építvén és elmélyítvén a barátságot a Mikes hagyományai szerint, amely a Tanulmányi Napok lényegéhez tartozik.

A fogadáson a jelenlevôk köszönetet mondtak Csanády Ágnes-nek a Tanulmányi Napok megszervezésével kapcsolatos kiemelkedô és áldozatos munkájáért.

 

Vasárnap, szeptember 11-én délelôtt utolsó elôadásként Tóth Miklós (Hága) ‘Vallási perspektíváink. Magyar küldetések’ cím alatt a ‘vallás’ fogalmának saját körülírása alapján beszélt a vallásról, függetlenül egy-egy hitvallástól. Szerinte az emberi élet minden része vallásos. Szerinte vallás a sors reflexe, lét-uraló jelképek rendszere. Követi Böhm Károlyt, a kolozsvári filozófiai iskola alapítóját értékfilozófiai megközelítésében, amely szerint az érték forrása a szeretet annak alkotó értelmében. A keresztyénség szeretet-központúságát ilyen értelemben kell felfogni. Tekintettel a kolozsvári iskolára lát ebben feladatot a magyar gondolkodók (filozófusok és teológusok) számára a jövôre, amely nézete szerint különbözô ‘syncretizmusokra’ (vallási egybevegyülésre) fog vezetni a jövendôben a keresztyénség értékvilágának a vezetése alatt.

 

A KEZDET ÉS A ZÁRÓSZÓ

 

Fraunholcz Norbert (Zoetermeer), elnök nyitotta meg és zárta be ezt a változatos és idôszerű témájú konferenciát.

 

Az elôadóknak köszönetünk jeleként a Mikes International CS. SZABÓ LÁSZLÓ-különszámát nyújtottuk át.

 

A TANULMÁNYI NAPOK ELÔADÁSAI FOLYAMATOSAN MEGJELENNEK A ‘MIKES INTERNATIONAL’ FOLYÓIRATBAN, MAJD EGYBEGYŰJTVE KÖNYV ALAKBAN IS (ELÔRELÁTHATÓAN 2006 KÖZEPÉN).

 

***

A Hollandiai Mikes Kelemen Kört Hollandiában tanuló magyar egyetemi hallgatók alapították 1951-ben Utrechtben. A Kör évenkénti Tanulmányi Napjait 1959 óta rendezi meg. Ezeken a magyar szellemi élet számos jeles képviselôje részvételével egy-egy a magyarságot érintô kérdésrôl cserélnek eszmét a sok országból összegyűlt jelenlevôk. A Kör Hollandiában havonta rendez tudományos és irodalmi elôadásokat, rendszerint a vianeni Magyar Otthonban. A Kör a múltban 15 könyvet adott ki, jórészt az elhangzott elôadások anyagából.

A 2001-ben alapított Mikes International a Hollandiai Mikes Kelemen Kör szellemiségét kívánja tovább vinni és azt az egész világon igyekszik elômozdítani. Jelenlegi tevékenységi köre kiterjed a Mikes International című negyedévi lap kiadására, könyvkiadásra, valamint kulturális összejövetelek szervezésére.

 

 

A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR vezetôsége

A MIKES INTERNATIONAL vezetôsége

 


_______________

 A sajtónyilatkozat itt tölthetô le PDF-formátumban: TN2005_PR.pdf

Vissza a Hollandiai Magyar Szövetség honlapra