Association for Hungarian Art, Literature and Science in the Netherlands
Homepage / Honlap: http://www.federatio.org/mikes.html
E-mail mikes_tn@yahoo.com
Magyar Szellemi Fórum - Hungarian Periodical for Art, Literature and Science
Homepage / Honlap: http://www.federatio.org/mikes_int.html
E-mail mikes_int@federatio.org
SAJTÓNYILATKOZAT
Zoetermeer
— Hága, 2005. szeptember 18.
46. MIKES TANULMÁNYI
NAPOK
A Hollandiai Mikes Kelemen Kör és a Mikes International közösen ezévben
szeptember 8. és 11. között Elspeetben rendezték meg a hagyományos évi
MIKES TANULMÁNYI NAPOKAT — 1959 óta sorrendben a 46-at — a következô címmel:
NYUGATI MAGYAR SZELLEMVILÁG
A
20. század a Nagy Magyar Emigráció évszázada.
Ennek legnagyobb része kényszerű ‘emigráció’ volt Trianon következtében: az
Utódállamok Magyarsága, amely akarata ellenére más országba szorult.
Másik része, a Nyugati Magyarság szerte az egész világon, ismert történelmi
okokból gyakran keserű személyes döntésen alapuló (az ‘önkéntes’ szó sajnos sok
esetben nem fedné a valóságot) emigráció vagy menekülés következtében állt elô.
A Nyugati Magyarság száma és jelentôsége a magyarság egésze számára a
jövendôben növekedni fog. Ez a legnagyobb történelmi kihívásunk és egyben a
legnagyobb ‘befektetésünk’ a jövôre, ha okosan tudunk vele gazdálkodni. Ezért
is fontos, hogy eredményei közkinccsé váljanak.
A jelenlevôk
különösképpen a második világháború és az 1956. évi forradalom és szabadságharc
után elôállt emigrációval és az abban kivirágzott kultúrvilággal foglalkoztak,
amely a Kárpát-medencében, sôt azon kívül is sokak számára nem ismert. Ez a
Nyugati Magyar Szellemvilág jelentôs szellemi alkotásokat hozott létre. Ebben a
folyamatban vesz 1951 óta tevékenyen részt a Hollandiai Mikes Kelemen Kör
és 2001 óta a Mikes International.
MIKES IRODALMI DÍJ
A Tanulmányi Napok
keretében a Kör ‘MAGYAR IRODALMI FIGYELÔ’ irodalmi díját Ferdinandy
György (Puerto Rico), ismert író és irodalomtudós laudatioja alapján az András
Sándor írói néven publikáló Sándor András-nak (jelenleg
Magyarország) ítélte oda. A díjról diploma és emlékérem tanúskodik.
ELÔADÁSOK (idôrendi sorrendben):
Farkas
Flórián (Hága) bevezetésében Karátson Endrének (Párizs) a
nyugati magyarságnak a Hollandiai Mikes Kelemen Kör 50 éves jubileuma
alkalmából magvasan összefoglalt legfôbb jellemzô elemeibôl indult ki. Ezek: 1.
Függetlenség minden politikai és bármely másfajta hatalomtól, 2. a Nyugat
természetes közelsége, 3. elit-igény, 4. ragaszkodás a magyarsághoz, a magyar
nyelvhez. Ezeknek a követelményeknek a nyugati magyar kultúrvilág megfelelt és
megfelel. Magyarországnak Trianon által létrehozott egy-nyelvűsége az azelôtti
évezredes többkultúrájúsággal szemben, majd 1949 után az irodalom államosítása
Magyarországon (Czigány Lóránt, London, megjelölése) és a kárpát-medencei
magyarság elszigetelése a nyugati magyarságtól, óriási kárt okozott a magyar
szellemi életnek, melynek következményeit a magyarság még sokáig szenvedni
fogja. A nyugati magyar kultúrvilág fontos stratégiai szerepet tölt be és ezt a
szerepét a jövendôben tovább is be fogja tölteni.
Ratzky
Rita (Budapest) ‘Petôfi és Jókai mint a magyar irodalom 19.
századi nagykövetei’ címmel tartott elôadásában bemutatta, milyen nagy sikere
volt e két jelentôs írónak Nyugaton és azt is, milyen jól átgondolt ‘marketing’
kíséretében.
Borbándi
Gyula (München), a téma közismerten legjobb szakértôje ‘Az eltűnt
idô nyomában’ című műsorszám keretében adott képet a hallgatóknak a 20. század
második felének nyugati magyar folyóirat- és könyvkiadásáról. Különösen kitért
az Új Látóhatárra (Molnár József és Borbándi Gyula), az Irodalmi Ujságra (Méray
Tibor), a Katolikus Szemlére (Békés Gellért), a Jöjjetekre (Kibédi Varga Áron
és Tóth Miklós), az Arkánumra (Kemenes Géfin László és Vitéz György), az Új
Magyar Útra (Bakó Elemér) továbbá a lapokra (Nemzetôr, Új Kelet Izráelben,
stb.), a kiadókra (Aurora, Griff stb.), továbbá a magyar kulturális
szervezetekre (egyben gyakran kiadói minôségben is) mint az Európai Protestáns
Magyar Szabadegyetem és annak Könyvbaráti Köre (Szôllôsy Árpád, Szôllôsy Pál,
Balla Bálint, Bárczay Gyula), a Pax Romana (Békés Gellért s többen, köztük
Hollandiából Polgár Kornél és mások), a londoni Szepsi Csombor Kör (Siklós
István és Czigány Lóránt), a bécsi Bornemisza Társaság (Szépfalusi István), a
párizsi Magyar Műhely (Papp Tibor és Nagy László) és a Hollandiai Mikes Kelemen
Kör (többen).
Ungvári
Zrínyi Imre (Marosvásárhely) ‘A Kolozsvári Filozófiai Iskolá’-ról
adott klasszikusan áttekintô képet annak filozófiai magvából. A Kolozsvári
Iskola Böhm Károly (1846-1911) körül alakult ki a 19. század végén;
legismertebb képviselôi Málnási Bartók György, Ravasz László, Tankó Béla,
Makkai Sándor, Tavaszy Sándor. Ez a filozófia kiváló kiindulópont napjainkban
is a bölcselet minden ágának a gyakorlásában.
Mariska
Zoltán (Miskolc) a magyar felsôoktatás átszervezésének a
problémáival foglalkozott összevetve azokat az 1945 elôtti magyar felsôoktatási
rendszerrel.
Arday
Géza (Budapest) ‘A Mikes osztályfônöke: Cs. Szabó László’
címmel állított elôadásában emlékművet a 100 éve született Cs. Szabó Lászlónak.
Kiemelte Cs. Szabó László kimagasló műveltségét, valamint az emigrációban
betöltött központi szerepét, amelynek egyik része volt az a következetes
munkásság, amelynek köszönhetôen a magyarországi marxista irodalomtörténet
torzításai dokumentálva vannak, s alapját képezi egy majd megírandó tisztességes
irodalomtörténetnek.
A Bemutatkozó
Est keretében Albert Sándor (Komárom), a komáromi
Selye János Egyetem rektora adott képet az egyetem elôállásáról és
munkájáról. Kitűnt, hogy a Felvidéken az egyetem beindulása óta a magyar nyelvű
alsó és a középfokú oktatásban a tanulók száma észrevehetôen nôtt. Deák Ernô
(Bécs), a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége
(NYEOMSZSZ) elnöke ismertette e szervezet munkáját. Ez a szervezet évi közgyűlését
a Tanulmányi Napokkal kombinálva tartotta Elspeetben. Egyben kitért a Bécsi
Napló munkájára is, amelynek ô a fôszerkesztôje. Köllô Gábor (Kolozsvár)
az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke vázolta e szervezet
elôállását és jelenlegi tevékenységi körét.
Ábrahám
Károly (Fulton, USA) ‘Magyar feltaláló és vállalkozó Nyugaton’
címmel nyújtott betekintést egy vállalkozó gyakorlati problémáiba Amerikában.
Gömöri
György (Cambridge) ‘Nagy emigráció, vagy kis emigráció? Avagy
hol éltek a legjobb lengyel írók a 20. század második felében?’ címmel adott
alapos képet a lengyel irodalom egységérôl minden tragikus történelmi
(politikai) megosztottság ellenére. Éppen ez a nagy különbség a magyar
helyzettel. Magyarországon a ‘nyugati’ magyar irodalom tabu volt 40 éven
keresztül (s az egész nyugati magyarság is). Az elôadás tükör volt számunkra,
magyarok számára, mert megmutatta, hogy másként is lehetett volna viselkedni,
mint ahogy történt, a nemzeti kultúrkincs azon részével szemben, amely a magyar
szellemi világ értékeit igyekezett Nyugaton sértetlenül megôrizni és tovább
fejleszteni beleépítvén azt a nyugati kultúrvilágba.
Vancsó
Gyula (Hengelo) elôadásának a címe volt: ‘Magyar
Természettudomány a Tér és Idô Távlatában, - Szemelvények Személyes
Adalékokkal’. Az elôadó nagy kultúrtörténeti keretbe ágyazva adott áttekintést
a magyar természettudósok szerepérôl az egész világon. Különösen figyelmet szentelt
a magyar természettudományi Nobel-díjasoknak, akik bár többségükben külföldön
alkottak, de műveltségüket a hagyományosan kiváló magyar középiskolai és felsôfokú
oktatási rendszernek köszönhették.
Czigány
Lóránt (London) ‘A Nyugati Magyar Irodalom mibenléte’ címmel nyújtott
átfogó képet a nyugati magyar irodalomról és annak szerepérôl a nyugati magyar
kultúrvilágban. Az elôadó vizsgálta a nyugati magyar irodalom ismeretlenségét Magyarországon.
Jelentôsnek tekintette, hogy a ’nyugati’ magyar írók a magyar irodalom
integráns részeként tekintessenek. Etekintetben fontosnak tartja, hogy a
nyugati magyarság is tudatosítsa magának kulturális értékeit. Ebbôl a szempontból
értékelendôk ezek a Tanulmányi Napok, amelyek erre tekintenek.
A
Mikes International Beszámoló keretében Farkas
Flórián (Hága) beszámolt a Mikes International negyedik évérôl. Bemutatta
úgy az ötödik évfolyamában járó lap, mint a könyvkiadás profilját, amelynek
keretében eddig 62 könyv jelent meg elektronikusan. Újdonság, hogy a Mikes
International aktuális kiadványlistáját (magyarul és angolul) az érdeklôdôk a
Mikes International honlapjáról le is tölthetik. A beszámoló során került
bejelentésre, hogy a Tanulmányi Napok alatt megállapodás született Borbándi
Gyula és a Mikes International között, amelynek értelmében a Mikes
International kiadja elektronikusan a szerzô teljes életművét, ezáltal mindenki
számára elérhetôvé válik ezen egyedülálló és gazdag életmű.
Ezek után az elôadó
beszámolt a Mikes International Szalon
kezdeményezésrôl, amelynek keretében évközben magas színvonalú, tudományos és
kulturális jellegű elôadásokon vehet részt a Mikes International hallgatósága.
Végül a tervekrôl és a már beindított programokról esett szó. Mindenekelôtt az
Országos Széchényi Könyvtárral és a holland Királyi Könyvtárral közösen
kidolgozandó magyar-holland és holland-magyar bibliográfia elôkészítô
tevékenységérôl, a 2006 tavaszán a Partiumi Keresztény Egyetemmel (Nagyvárad)
közösen megrendezendô Mikes International
Symposiumról, valamint a kimagasló nyugati magyar folyóiratok (Irodalmi
Ujság, Jöjjetek, Katolikus Szemle, Látóhatár – Új Látóhatár) teljes anyagának digitalizálásáról.
Az elôadó ezek
után átadta a szót Nanszákné Cserfalvi Iloná-nak (Debrecen), aki áttekintést adott a Mikes
International Academia elôkészületeirôl. Ennek keretében teljes oktatást
kívánunk nyújtani az Interneten az elemi iskola elsô osztályától a gimnáziumi
érettségiig magyar nyelven. Ezt mindenütt a világon fel lehet majd használni. E
nagylélegzetű tervet szakértôk készítik elô.
Az
Irodalmi Esten fellépett: Arday Géza, Czigány Lóránt,
Fazekas Tiborc, Kibédi Varga Áron és Tóth Miklós.
FOGADÁS
Az
Irodalmi Est után szeptember 10-én, szombaton este 11
órakor a Kör Vezetôsége fogadást adott a jelenlevôk számára. A szokás
szerint kedélyes hangulatú összejövetelen sokan a kora hajnali órákig együtt
maradtak építvén és elmélyítvén a barátságot a Mikes hagyományai szerint, amely
a Tanulmányi Napok lényegéhez tartozik.
A fogadáson a
jelenlevôk köszönetet mondtak Csanády Ágnes-nek a Tanulmányi Napok
megszervezésével kapcsolatos kiemelkedô és áldozatos munkájáért.
Vasárnap,
szeptember 11-én délelôtt utolsó elôadásként Tóth Miklós (Hága) ‘Vallási
perspektíváink. Magyar küldetések’ cím alatt a ‘vallás’ fogalmának saját
körülírása alapján beszélt a vallásról, függetlenül egy-egy hitvallástól.
Szerinte az emberi élet minden része vallásos. Szerinte vallás a sors reflexe,
lét-uraló jelképek rendszere. Követi Böhm Károlyt, a kolozsvári filozófiai
iskola alapítóját értékfilozófiai megközelítésében, amely szerint az érték
forrása a szeretet annak alkotó értelmében. A keresztyénség
szeretet-központúságát ilyen értelemben kell felfogni. Tekintettel a kolozsvári
iskolára lát ebben feladatot a magyar gondolkodók (filozófusok és teológusok)
számára a jövôre, amely nézete szerint különbözô ‘syncretizmusokra’ (vallási
egybevegyülésre) fog vezetni a jövendôben a keresztyénség értékvilágának a
vezetése alatt.
A KEZDET ÉS A
ZÁRÓSZÓ
Fraunholcz
Norbert (Zoetermeer), elnök nyitotta meg és zárta be ezt a
változatos és idôszerű témájú konferenciát.
Az elôadóknak
köszönetünk jeleként a Mikes International CS. SZABÓ LÁSZLÓ-különszámát
nyújtottuk át.
A TANULMÁNYI NAPOK
ELÔADÁSAI FOLYAMATOSAN MEGJELENNEK A ‘MIKES INTERNATIONAL’ FOLYÓIRATBAN, MAJD
EGYBEGYŰJTVE KÖNYV ALAKBAN IS (ELÔRELÁTHATÓAN 2006 KÖZEPÉN).
***
A Hollandiai Mikes Kelemen Kört
Hollandiában tanuló magyar egyetemi hallgatók alapították 1951-ben Utrechtben. A
Kör évenkénti Tanulmányi Napjait 1959 óta rendezi meg. Ezeken a magyar szellemi
élet számos jeles képviselôje részvételével egy-egy a magyarságot érintô
kérdésrôl cserélnek eszmét a sok országból összegyűlt jelenlevôk. A Kör
Hollandiában havonta rendez tudományos és irodalmi elôadásokat, rendszerint a
vianeni Magyar Otthonban. A Kör a múltban 15 könyvet adott ki, jórészt az
elhangzott elôadások anyagából.
A 2001-ben
alapított Mikes International a
Hollandiai Mikes Kelemen Kör szellemiségét kívánja tovább vinni és azt az egész
világon igyekszik elômozdítani. Jelenlegi tevékenységi köre kiterjed a Mikes
International című negyedévi lap kiadására, könyvkiadásra, valamint kulturális
összejövetelek szervezésére.
A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR
vezetôsége
A MIKES INTERNATIONAL vezetôsége
_______________
A sajtónyilatkozat itt tölthetô le PDF-formátumban: TN2005_PR.pdf