Zoetermeer, 2004. szeptember 18.

A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPJAI

 A Hollandiai Mikes Kelemen Kör ezévben szeptember 9 és 12 között Elspeetben rendezte meg hagyományos évi TANULMÁNYI NAPJAIT - 1959 óta sorrendben a 45-et – a következô címmel: 

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA

Új világrendezôdések – Magyar Életmezôk

A jelenlevôk foglalkoztak az egész világot átfogó, mind jobban felgyorsuló gazdasági, politikai és kulturális átrendezôdéssel, melynek súlypontja folyamatosan Ázsiára tolódik át. Ez valamennyiünket érint, a magyarságot Magyarországon, a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és az egész világon. A Hollandiai Mikes Kelemen Kör nyugat-európai helyzetébôl igyekszik a kérdések kulturális mozgatóerôit és a magyarság ‘globális’, azaz az egész világra kiterjedô további kibontakozásának és összjátékának lehetôségeit megvizsgálni. 

MEGEMLÉKEZÉS ELHÚNYT BARÁTAINKRÓL

A Tanulmányi Napok kezdetén a jelenlevôk megemlékeztek az ezévben elhúnyt nagy magyar elôadómûvésznôrôl, Illyés Kingá-ról (Marosvásárhely), a Kör régi barátjáról, a Magyar Irodalmi Figyelô kitüntetettjérôl, aki a Körben és az egész világon elôadómûvészetével a tiszta magyar szellem fennkölt kisugárzója volt, és Kulhavy László-ról (Hannover), a Kör régi barátjáról, a Tanulmányi Napok hû látogatójáról és támogatójáról.

MIKES IRODALMI DÍJ

A Tanulmányi Napok keretében a Kör ‘MAGYAR IRODALMI FIGYELÔ’ irodalmi díját Sipos Gyula, ismert irodalomkritikus (Párizs) mélyreható és a nyugati magyar irodalom sok területére kiterjedô elôadása alapján Kemenes Géfin László-nak (Groningen) ítélte oda. A díjról diploma és emlékérem tanúskodik.

ELÔADÁSOK (idôrendi sorrendben):

Tóth Miklós (Hága) bevezetésében röviden áttekintette a magyar kultúrvilágot, amelyben a szociológiai szükségszerûségbôl elôálló különbségeket vizsgálta a magyarországi és azon kívüli magyar kultúrvilágok, különösképpen pedig a ‘nyugati’, speciálisan a nyugat-európai magyar kultúrvilág között. A Hollandiai Mikes Kelemen Kör a nyugat-európai gyökerekbôl táplálkozó, az emberi kultúra egészére tekintô magyar kultúrvilágnak kíván kifejezést és teret adni abban a meggyôzôdésben, hogy a magyarság az egész világon él és egy kulturális egészet képez. Az elôadó vázolta a jövô évek munkaprogramjának alapvonalait, amelynek keretében az évközi elôadások és a Tanulmányi Napok mellett egy-egy speciális téma körül megszervezendô szak-konferenciák gondolata is a tervek között szerepel. A Kör különös figyelmet kíván szentelni az ifjúságnak. Igyekszünk egyetemi hallgatókat meghívni Tanulmányi Napjainkra különbözô országokból. E Tanulmányi Napokon jelen voltak egyetemi hallgatók a Felvidékrôl és Erdélybôl.

Segesváry Viktor, az ENSZ volt tanácsadója és számos tudományos mû szerzôje (Lugano), Virradat Keleten és a Nyugat alkonya – Két modernitás szembenállása címû elôadásában részletesen elemezte a ‘Nyugat’ és a ‘Kelet’ életmagatartásának és gondolkodásának különbségét, annak strukturális okait és az ebbôl származó jelenlegi problémákat.

Czigány Lóránt, irodalomtörténész, író (London), Karátson Endre, a Lille-i egyetem emeritus professzora, író (Párizs) és Kibédi Varga Áron, az amszterdami Vrije Universiteit emeritus professzora, író (Amszterdam) Az eltûnt idô nyomában – Élô kultúrtörténet címmel közös irodalmi programban életük egy-egy személyes fázisát jelenítették meg.

Farkas Flórián, villamosmérnök, MBA, IBM-konzultáns, a Kör elnöke (Hága) Világgazdasági kitekintô – Ázsiai renaissance címû elôadásában a jelenlegi gazdasági világhelyzet néhány alapvonalát vázolta fel hangsúlyozván a távol-keleti és indiai fejlôdés szerepét napjainkban és a várható jövôben.

Reuss Konrád, jogász és közgazdász, a Banque Lambert szakértôje (La Hulpe) Magyarország Nyugatról nézve: problémák és lehetôségek címû elôadásában gazdasági és szociológiai kérdéseket vizsgált a mai Magyarország életében.

Lengyel Alfonz, a sarasotai egyetem professzora, a kínai kormány régészeti tanácsadója (Sarasota) Kína mindent romboló Kulturális Forradalma utáni gazdasági és kulturális fejlôdés címmel tartott elôadást. Ebben nem csak Kína fejlôdésének állomásait világította meg az utóbbi évtizedekben, hanem egyben képet adott a jelenlegi Kína belsô viszonyairól is saját gazdag tapasztalati anyaga alapján. Említette többek közt, hogy a kínaiak a múltban Magyarországot példaként tekintették a Szovjetunióval szembeni politikai stratégiájuk meghatározásánál. Ázsiában ô a harmadik magyar - Kôrösi Csoma Sándor és Stein Aurél után -, akinek nevét emléktáblán örökítették meg.

Németh Pál, ref. lelkész, arab nyelvész és iszlám-szakértô (Budapest) Iszlám: Kelet és Nyugat határán – Harmadik út? címmel az iszlámnak a többi nagy valláshoz való viszonyát és annak a jelenlegi világban betöltött szerepét jellemezte nagy tárgyi ismeretrôl tanúskodó módon. Emellett kitért Goldziher Ignác és Vámbéry Ármin nemzetközileg kimagasló tevékenységére a magyar orientalisztika területén.

Farkas Flórián beszámolt a Mikes International Alapítvány kiadó 3. évérôl. A ‘Mikes International’ negyedévi internet-folyóirat (www.federatio.org/mikes_per.html) és az internet-könyvkiadás (‘Bibliotheca Mikes International’, www.federatio.org/mikes_bibl.html) nagy olvasottságnak örvend az egész világon. Az indulás, azaz 2001. szeptember 8. óta 12 folyóirat-szám és 34 könyv jelent meg. Nagyszámú cikk és könyv kiadása van tervbe véve. Ennél a minôségi szempont elsôrendû fontosságú. E pillanatban különös figyelmet kapnak az elsô önálló magyar bölcseleti iskola, a Kolozsvári Filozófiai Iskola tagjai, akiknek napjainkban általában nehezen hozzáférhetô mûvei ilymódon mindenki számára elérhetôvé válnak, valamint a nyugati magyar irodalom. A kiadványok eddigi listája is mutatja, milyen széles és változatos területet ölel át a kiadói stratégia. Ez a jövôben még bôvülni fog. Az eddig megjelent folyóiratok és könyvek a konferencia alatt nyomtatott és bekötött formában megtekinthetôk és megvásárolhatók voltak. Minden kiadvány az Országos Széchényi Könyvtár honlapjáról (mek.oszk.hu  és  epa.oszk.hu) is letölthetô és kinyomtatható. A kiadványokra - azoknak a Mikes International-ben történô szakszerû közlési módja következtében - tudományos mûvekben éppúgy lehet hivatkozni mint bármely papíron nyomtatott és kiadott könyvre vagy cikkre. Itt egyenrangú publikációkról van szó.

Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár fôigazgatója (Budapest) Az Országos Széchényi Könyvtár és a magyarságtudomány címmel tartott elôadásában az OSZK fontos szerepét vázolta fel az egyetemes magyar kultúrvilágban szerte a világon.

Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár osztályvezetôje (Budapest) a Magyar Elektronikus Könyvtár mûködési módjáról adott áttekintést. Az OSZK e téren nemzetközileg is úttörô munkát végez. Budapesten kívül jelenleg Kolozsváron és Somorján funkcionálnak tükörszerverei.

Csernus Sándor, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója (Párizs) A magyar kultúra a mai Franciaországban: múló divat, vagy igazi esély az áttörésre? címen adott áttekintô képet a magyar kultúralkotások franciaországi ismertségérôl és terjedésérôl.

Kabdebó Lóránt, egyetemi professzor (Miskolc) A Kelettel való keveredés a költészetben – József Attila, Szabó Lôrinc, Weöres Sándor címmel magával ragadó, szövegekkel gazdagon illusztrált elôadásban nyújtott betekintést e költôk keleti ihletettségû írásaiba.

Wonke Rezsô, a Duna Televízió munkatársa (Budapest) Élet a klasszikus Selyemút mentén – az elsô kínai ûrhajó fellövésének évében címmel mutatta be és látta el személyes, történeti és szociológiai kommentárral televízió-filmjét Belsô Kínáról, annak lakóiról és azok életérôl napjainkban.

Herczegh Géza, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem emeritus professzora, a hágai Nemzetközi Bíróság volt tagja (Budapest) Megôrizhetô-e Európa sokszínûsége az egységben? cím alatt történelmi parallellek felvázolásával mutatta ki, hogy e sokszínûség megôrzésénél mindenekelôtt az illetô társadalmi egységek – nemzetek - akarata és önfenntartó ereje a döntô tényezô.

Minden elôadást a szokás szerint mélyreható eszmecsere követett.

*

Szûcs István, a Partiumi Keresztény Egyetem kancellárja (Nagyvárad) áttekintést adott az Egyetem létrejöttérôl, a röviddel ezelôtt a Román Kormánytól elnyert akkreditálásáról és tevékenységeirôl.

Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzô Fôiskola fôigazgató-helyettese (Debrecen) áttekintést adott a fôiskolán folyó oktatási és kutatási munkáról, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemmel való együttmûködésrôl.

Nagy Ildikó, a Szlovák Rádió tanácsadója (Pozsony) tájékoztatást nyújtott kulturális eseményekrôl a Felvidéken, amelynek keretében kitért arra, hogy 2004. szeptember 14-én megnyílik a komáromi Selye János Egyetem, amelynek elsô oktatási nyelve a magyar.

*

2004. szeptember 11-én este hangzott el Sipos Gyula (Párizs) elôadása a Magyar Irodalmi Figyelô ezévi odaítélésérôl Kemenes Géfin Lászlónak, amelyrôl itt fenn már hírt adtunk.

Ezután folyt le a hagyományos

IRODALMI EST

A Irodalmi Est keretében a maga vagy mások mûveibôl felolvasott: Kabdebó Lóránt, Czigány Lóránt, Németh Péter Mikola, Budavári Gábor, Dobos Marianne, Tóth Miklós, Karátson Endre és Kibédi Varga Áron. - Lengyel Alfonz és Segesváry Viktor egymást felváltva gyakran bizarr, anekdotikus történeteket meséltek el személyes élettapasztalataikból az egész világon, részben Ázsiában és Afrikában. Lengyel Alfonznak 1951-ben az Andrássy út 60-ban szerzett élettapasztalataihoz az ô – és a hallgatóság – akasztófahumora nélkülözhetetlen volt.

FOGADÁS

Az Irodalmi Est után szeptember 11-én, szombaton este 11 órakor a Kör Vezetôsége fogadást adott a jelenlevôk számára. A szokás szerint kedélyes hangulatú összejövetelen sokan a kora hajnali órákig együtt maradtak építvén és elmélyítvén a barátságot a Mikes hagyományai szerint, amely a Tanulmányi Napok lényegéhez tartozik immár 45 esztendeje. A késôi ágybamenetel azonban senkit sem akadályozott meg abban, hogy 12-én, vasárnap délelôtt 10 órakor megjelenjen Herczegh Géza elôadásának meghallgatására és az azutáni eszmecserében való részvételre. Így van ez ‘a Mikesen’, ahova az ember nem pihenni megy, hanem magyar szellemi fürdôt venni, eszmecserékben résztvenni, új gondolatokkal szembesülni, látókört tágítani az egész világra, vitákat folytatni, barátságot kötni, barátokkal találkozni és végül meggazdagodva hazatérni.

*

A KEZDET ÉS A ZÁRÓSZÓ

A Tanulmányi Napokat Farkas Flórián, elnök nyitotta meg és zárta be. Zárószavában köszönetet mondott mindazoknak, akik a Tanulmányi Napok elôkészítésének munkájában résztvettek, különösképpen Csanády Ágnes-nek és Marosvölgyi Katalin-nak.

A JÖVÔ ÉVI TANULMÁNYI NAPOK

Az elnök közölte végül, hogy a tervek szerint a jövô évi Tanulmányi Napok 2005. szeptember 8-11 között szintén Elspeetben kerülnek megrendezésre. Az elôadások elôreláthatólag a Nyugati Magyar Szellemvilág témája körül fognak csoportosulni.

A TANULMÁNYI NAPOK ELÔADÁSAI FOLYAMATOSAN MEGJELENNEK A ‘MIKES INTERNATIONAL’ FOLYÓIRATBAN, MAJD ÖSSZEGYÛJTVE KÖNYVALAKBAN IS.

***

A Hollandiai Mikes Kelemen Kört Hollandiában tanuló magyar egyetemi hallgatók alapították 1951-ben Utrechtben. A Kör évenkénti Tanulmányi Napjait 1959 óta rendezi meg. Ezeken a magyar szellemi élet számos jeles képviselôje részvételével egy-egy a magyarságot érintô kérdésrôl cserélnek eszmét a sok országból összegyûlt jelenlevôk. A Kör Hollandiában havonta rendez tudományos és irodalmi elôadásokat, rendszerint a vianeni Magyar Otthonban. A Körben megalakulása óta – az évközi összejöveteleken és a Tanulmányi Napokon – több mint 1200 elôadás hangzott el a legkülönbözôbb témákról.

A Kör a múltban 15 könyvet adott ki, jórészt az elhangzott elôadások anyagából. 2001-ben indult el a Mikes International tevékenysége, amelynek a keretében többek közt a Körben elhangzott elôadásokat is igyekszünk kiadni. (Elérhetôségi adatokat lásd itt fenn.)

A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR vezetôsége

_______________

 A sajtónyilatkozat itt tölthetô le PDF-formátumban: TN2004_PR.pdf

Vissza a Hollandiai Magyar Szövetség honlapra