A Vörös-tengeri Búvárüdülő című film 2019-ben készült, amelynek forgatókönyvét a híres izraeli rendező, Gideon Raff írta és a filmet egyben ő is rendezte. Az ilyen típusú filmek készítésében nagy tehetsége van. A nagy hatású Hatufim sorozat alkotása is az ő nevéhez fűződik, amely a Homeland című sorozat alapját alkotta. Ennek úgyszintén társalkotója volt. Ebben egyértelműen nagy segítségére volt az izraeli hadseregben eltöltött 3 éve és az itt szerzett ejtőernyős tapasztalata.

Jelen film története két valóságos izraeli hadműveletet - a Mózes-műveletet és a Józsué-műveletet - követi nyomon, természetesen kombinálva az alkotói szabadsággal. Ezen műveletek során a Mossad 1984-1985-ben titokban kimentette az etiópiai zsidó menekülteket Szudánból, ahol komoly elnyomásnak voltak kitéve. A műveletek során bázisként egy elhagyatott Vörös-tengeri üdülőt használtak azért, hogy a menekülteket biztonságban Izraelbe szállíthassák. A műveletek befejezése után derült ki, hogy a szudáni biztonsági szolgálatok keze is benne volt a folyamatban, annak érdekében, hogy a Szudánban élő etiópiai zsidó tömegesen hagyhassák el az országot. Az Egyesült Államok nagykövetsége is fontos szerepet játszott a mentésben. A történeti hűség kedvéért el kell mondani, hogy a két művelet után is maradtak etiópiai zsidók az országban, akiket az évek során folyamatosan mentettek ki Izraelbe. Mostanra gyakorlatilag szinte minden etiópiai zsidó elhagyta Etiópiát.

A filmet 2019-ben mutatta be a Netflix. A közönség reakciója vegyes volt, de inkább pozitív. Beleolvasva néhány kritikába, egyszerűen nem értem, hogy miért hiányolnak egyesek a filmben valami eredetiséget. A film végül is egy megtörtént esemény művészi feldolgozása, ráadásul egy olyan eseményé, amelynek cselekménye nem egy pár órára koncentrálódik. Azt el tudom képzelni, hogy a valóságot, bár nyilván nem volt izgalom hiányában, más izgalom jellemezte, mint amilyent egy filmben a néző elvár.

A forgatókönyvben az amúgy véresen komoly események során néha vicces epizódok is bevannak iktatva. Például a megérkező német turisták fogadása, aerobic tanítása, búvárkodása, stb.

Amint az is szinte rutinosan minden néző által elvárt dolog, hogy a Mossad ügynökök a szokásos professzionalizmusuk mellett, mint mindig, az őrültség határát súrolják a tevékenységeikkel.

A film autentikusságát az is erősíti, hogy a helyiek a saját helyi amhara vagy arab nyelve(ke)t használják. A film fő nyelve azonban az angol, amit az is magyaráz, hogy az izraeli ügynökök a világ különböző pontjain élnek. Ezt a filmbeli tényt a gyakorlatban az is erősít, hogy a stáb teljesen nemzetközi, az akciót vezető fő izraeli ügynök főnökét a világhírű angol színész Ben Kingsley alakítja, aki többek között oly sikeres filmekben szerepelt, mint Gandhi vagy Schindler listája.

Mindent összevetve, a filmet megtekintésre ajánlom, mert üzenete teljesen egyértelmű: akiket összeköt a közös identitás, azok összetartoznak, akármilyen határok is válasszák el őket egymástól. S ha a kisebbség életét a körülmények veszélyeztetik, akkor az anyaországbeliek kötelessége, erkölcsi küldetese őket segíteni, s figyelni arra, hogy senkit se hagyjanak hátra. Ez az üzenet a film során, nagyon ügyesen elhelyezve különböző párbeszédekbe, többször is elhangzik.

*A kép a film promóciós posztere.