HOLLANDIAI  MAGYAR  SZÖVETSÉG
P.O. Box 178, 3500 AD Utrecht, Hollandia
E-mail: federatio_hollandia@yahoo.com

MAGYAROK HOLLANDIÁBAN




A holland nép történelmi tudatában az a szó hogy 'Magyarország' elõször 'Magyarországi Mária' (Maria van Hongarije) nevével jelenik meg.Õ II. Lajos király özvegye volt. Férje eleste után a mohácsi síkon 1531. és 1555. között Németalföld - amelyhez a jelenlegi Hollandia is tartozott - kormányzója volt. Magyar királyi rangját megtartotta és férjét haláláig gyászolta. 1993-ban nagy kiállítással adóztak emlékének Hollandiában és Belgiumban, amelyen magyar múzeumi anyag szép számmal volt látható.

*

A holland királynõ egyik õse Árpádházi Szent Erzsébet, II. Endre magyar király lánya volt (egyébként az angol királynõé is). Tudjuk, a királyi házak között sok rokoni kapcsolat áll fenn, tehát nem kívánunk ennek túlzott jelentõséget tulajdonítani. Számunkra mégis nem egészen érdektelen, hogy a holland királynõ többek között árpádházi királyaink leszármazottja.

*

A holland-magyar kapcsolatok a reformációval épültek ki. Hollandia, amely az 1579-i Utrechti Unióval jött létre, a Habsburgokkal szemben vívta ki állami függetlenségét. A hosszú küzdelem gyújtópontja a vallásszabadság gondolata volt. Ebben csendült össze a Hét Egyesült Németalföldi Provincia Erdéllyel, amely szintén a nemzeti önállóságért és a vallásszabadságért kelt síkra a Habsburgok ellen. A holland ú.n. 80 éves háború utolsó három évtizede a 30 éves háború része volt, amely a westfáliai békével ért véget 1648-ban. Ennek aláírói között ott szerepel Hollandia és Erdély (I. Rákóczi György fejedelem). I. Rákóczi György, mint ismert, a 30 éves vallásháborúban Bethlen Gábor politikáját követte mint a protestáns hatalmak - s így Hollandia - szövetségese.

A magyar kollégiumok és a holland egyetemek közötti ismert évszázados kapcsolat alapja az említett politikai háttér mellett a kálvinizmusban rejlett. Bár Hollandia soha sem volt egységesen református, a politikai vezetés református kézben volt éppúgy mint jórészt a vallási tolerancia országában, Erdélyben is. A magyar református kollégiumok nagy számban küldték diákjaikat Utrechtbe, Leidenbe, Groningenbe, Franekerbe, gyakran holland ösztöndíjakkal. (Midõn a 18. században Frízland provincia anyagi okokból kényszerült több franekeri ösztöndíj megszüntetésére, kimondták, hogy ez nem vonatkozik frízekre és magyarokra.) Ma is van több állandó holland egyetemi ösztöndíj magyar theológusok számára (a legismertebb az utrechti Stipendium Bernardinum). Az utrechti egyetem központi épületében dombormû tanúskodik a magyar diákokról, akiknek a múlt századig Utrechtben az egyetem mellett magyar kápolnájuk is volt. Nem csupán theológiára jöttek ide, hanem más fakultásokra is, mint pl. az orvosi karra. Az 1994-ben a Hollandiai Mikes Kelemen Kör a Holland Tudományos Akadémiával és a Starkenstein alapítvánnyal karöltve megrendezett symposiumát a holland-magyar orvosi kapcsolatoknak szentelte.

A 17. században Misztótfalusi Kis Miklós Aranyos Bibliáját - amely nem csupán nyomdatechnikailag hanem nyelvészetileg és theológiailag is kiváló alkotás volt - Amszterdamban nyomta a maga által metszett betûkkel. E betûk mint 'Jansonius'-betûk ismertek szerte e világon mind a mai napig. Szakértõk jól tudják, hogy e betûk tõle származnak. Apáczai Csere János a Magyar Encyclopaedia-t Hollandiában írta, itt gyûjtötte hozzá az anyagot az akkori tudományos világirodalomból, elsõsorban Descartes-tól. Holland feleséget vitt magával Erdélybe Aletta van der Maet személyében, akinek Áprily Lajos 'Tavasz a házsongárdi temetõben' címû költeményében állított emléket.

Ruyter holland admirális a holland kormány utasítására 1676-ban kiszabadította a magyar gályarab prédikátorokat a nápolyi alkirály fogságából. Errõl Debrecenben emlékmû tanúskodik, amelyet a holland királynõ férje néhány évvel ezelõtt ott személyesen mutatott meg fiainak történelmi tanulságul.

Évszázadokon keresztül Hollandiában (és Svájcban) nyomtatták és adták ki rendszeresen a Károlyi Bibliát. Hollandok és magyarok között régi, kapocs áll fenn, amely mindmáig tapasztalható.

Ezekbõl az évszázados kapcsolatokból érthetõk meg többek közt e században a magyar gyermekvonatok, amelyekkel az elsõ világháború után sok magyar gyermek jött Hollandiába, hogy itt új erõre kapjon. E gyermekvonatokat református és római katholikus egyházi szervezetek szervezték meg mindkét országban. A második világháború után is jöttek Hollandiába gyermekvonatok, míg a magyar hatóságok orosz nyomásra 1948. végén be nem tiltották õket. A gyermekvonatok ifjú utasainak egy kis része Hollandiában maradt és ma is fellelhetõ. Ezek az akciók sok személyes kapcsolatot teremtettek magyar és holland családok között a társadalom minden szintjén. A gyermekvonatok Hollandiában nagyszámmal elértek olyanokat, akiknek azelõtt semmi érintkezési felületük a magyarsággal nem volt.

Hollandiából napjainkban is számtalan segítõakció van folyamatban a Kárpátmedence magyarsága felé. Ezek az említett történelmi háttérbõl érthetõk meg.

*

A múlt század végén és e században a magyar irodalmat nagy érdeklõdéssel olvasták Hollandiában. Többek között az Ember Tragédiája is megjelent holland fordításban. Ennek Falanszter-jelenetét a Mikes Kelemen Kör 1953-ban mutatta be Amszterdamban holland nyelven, mintegy mementóként, tekintettel annak akkori idõszerûségére.

*

Ezen múlt nélkül nem érthetõ meg a jelen. A 8-10.000 magyar a holland társadalom része, azzal összefonódott és abban nem idegen elem.

*

Az elsõ világháború után megjelentek Hollandiában is a magyar politikai és gazdasági emigránsok. Itt õk viszonylag gyorsan beleépültek a gazdasági és társadalmi életbe. A limburgi bányákban már régebben dolgoztak magyar bányászok. Õk a huszas évek elején megalapították a magyar 'Szent Borbála Egyesületet'. A bányák bezárásával ez az egyesület is a múlté lett.

Amszterdamban a magyar emigránsok jól megtalálták a helyket. Õk alapították meg 1929-ben a mindmáig fennálló Hungária Klubot, amely ilymódon a nyugat-európai magyarság egyik régi egyesülete. A háború utáni elnökök voltak: Palcsik Endre, Gáll Gyula, Kaczander Gábor, Darázsdi József. Jelen elnök: Kántás Pál, pénztáros és általános intézõ: Berkó József. Az amszterdami Városi Múzeum egy külön részleget szentel a Klubnak és a magyaroknak Amszterdamban és Hollandiában.

Hágában és környékén a harmincas években létrejött az Elsõ Hágai Magyar Nõi Klub, amely a hatvanas évek végéig funkcionált Stiefelhagenné Janicsek Katalin vezetése alatt.

A két világháború között Holland Kelet-Indiában jó lehetõségek nyíltak magyar mérnökök és orvosok számára. Õk ott kiváló névre tettek szert és a háború után - amennyiben túlélték a japán fogolytáborok poklát - Hollandiában találtak helyet.

*

A második világháború után új magyar bevándorlók jelentek meg. Holland állampolgárok, akik Magyarországon éltek, de az országnak a szovjet-világba való betagolódása elõl Hollandiába távoztak. Némelyek a németországi menekülttáborokból jöttek át. E téren sokat tettek az egyházi segítõszolgálatok. Voltak, akik itt kértek menedékjogot. A helyzet akkoriban nem volt mindig egyszerû, mivel a magyarokat Hollandiában némelyek tartózkodással szemlélték mivel Magyarország a háború alatt a németek szövetségese volt. Ilyenfajta tartózkodásnak 1956. véget vetett.

Az 1956-os forradalom után - amelyrõl lentebb írunk - jöttek és jönnek magyar bevándorlók a Kárpátmedencébõl és a világ más tájairól is.

*

1948-ban indult be mind római katholikus mind református (protestáns) vonalon az egyházi munka.

Hollandiában a következõ római katholikus lelkészek végeztek egyházi szolgálatot: Mihályi Gilbert, Radányi Róbert, Nagy Ferenc, Molnár Miklós, Weissmahr Béla, Matyasovich Henrik, Hegyi György és Kondor Tibor. Õket odaadó egyháztagok támogatták. Jelenleg a Hollandiai Magyar Római Katholikus Egyházközségi Tanács gondoskodik a római katholikus lelkigondozásról. Ennek elnöke Komarnicki Egon (Hága). A munka hivatalos római katholikus egyházi keretben folyik és Miklósházy Attila, a külföldön élõ magyarok püspöke (Episcopus Hungarorum in Exteris) hatáskörébe tartozik. Jelenleg nincs állandó magyar római katholikus lelkész. Vendég-lelkészek tartanak misét megállapodás szerint. Hágában havonta van istentisztelet, az ország többi részében a lehetõségeknek megfelelõen.

A protestáns lelkigondozás a Hollandiai Magyar Protestáns Keresztyén Lelkigondozói Szolgálat keretében folyik, amely a Magyarországi Református Egyházzal és a holland református egyházakkal együttmûködve fejti ki tevékenységét. A Szolgálat tagja a Nyugat-európai Magyarnyelvû Református Lelkigondozó Szolgálatnak és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának. Lelkészek: Tüski István, Tüski Istvánné és Tüski Márta. Fõgondnok: Tóth Miklós. A múltban elhúnytáig Jakos Lajos ref. lelkész szolgált az ország keleti részében. Vianenben a Magyar Otthonban minden vasárnap van istentisztelet és Hágában évente négyszer. Az ország többi részében a lehetõségek szerint. A lelkészi hivatal Utrechtben van.

Az egyházi közleményeket tartalmazó idõközi lap a 'Jöjjetek'. Ez a lap 1947-ben indult el a németországi menekülttáborokban.

1957. és 1962. között egészen más jelleggel jelent meg a 'Jöjjetek´, mégpedig mint protestáns keresztyén hátterû általános jellegû kulturális folyóirat a francia Réforme és a német Christ und Welt példájára. A lapot az egész világon olvasták. Ezidõben Kibédi Varga Sándor Áron és Tóth Miklós szerkesztette azt.

1956-ban - mintegy a forradalmat elõre megérezve - jelent meg Tüski István munkája eredményeként a Szórványban Élõ Magyar Református Egyház énekeskönyve, amelyet az 1956-os menekültek körében és azután egész Európában használtak illetve használnak mindmáig.

Midõn az egyházak húrját megpendítjük, meg kell állnunk egy pillanatra. A szórványmagyarságot, de talán az egész magyarságot, jobban mint gyakran sejtenénk, az egyházak õrzik meg és tartják össze. Ezzel nem csökkentjük más szervezetek jelentõségét, csak aláhúzzuk, hogy az egyházak fontos kristályosodási pontjaink. Reményik Sándor szava igaz: "Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!" Azok tartanak meg bennünket és visznek bennünket elõre éppenúgy mint a hollandokat, az angolokat, a németeket, a lengyeleket stb. A nagyvilág tengerén az egyházak a bólyáink, a templomok az antennáink.

*

A holland egyetemeken és középiskolákban tanuló magyar diákok, továbbá a holland üzemi életben tevékeny értelmiségiek alakították meg 1951-ben Utrechtben a Mikes Kelemen Kört, mint Hollandiai Magyar Ifjúsági Munkaközösséget. A Mikes Kelemen Kör a kommunizmus elõtti magyar és a holland egyetemek világából nõtt ki és abból táplálkozik mind a mai napig. Fõvonalát mindig megtartotta. Megmaradt annak, ami az elsõ összejövetelen volt: nyílt magyar szellemi fórumnak, amelyen az egyetemi mérce és az egyetemi szellemi szabadság érvényesül jó baráti szférában tudományos, irodalmi, zenei vagy színmûvészeti elõadások formájában. Kerek 50 évi fennállása alatt sok elnöke és vezetõségi tagja volt, hiszen a vezetõséget évente újraválasztják. Messze menne minden elnökét felsorolni. Itt most említjük elsõ elnökét, Zádor Alajost, továbbá - többek közt - Binecz Károlyt, Kibédi Varga Sándor Áront, Tóth Z. Lászlót, Bohus Bélát, Csikós Imrét, Piri Zoltánt, Schermann Pétert, Németh Gábort, Tánczos Ottót, Tóth Miklóst, de tudjuk, hogy ezzel nem neveztünk meg mindenkit. E sorok írása idején az elnök Bally György.

*

1956-ban teljesen új kép állt elõ. A magyarság egy csapásra élõ valósággá tette azt, amit Petõfi a Nemzeti Dalban e szavakkal ír meg: "Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot"! Az egész világ fellobbant és attól kezdve az egész világ máskép látja a magyarokat mint azelõtt. Jó itt meggondolnunk, hogy a háború végétõl a Vasfüggöny leomlásáig a közép- és kelet-európai népek kommunistaellenes és oroszellenes megmozdulásaiban egyedül a magyarok lõttek, kizárólag a magyarok vállalták a fegyveres harcot a világ egyik legerõsebb katonai hatalmával és egyben az akkori világ legnagyobb terrorhatalmával szemben. Ez a magyarság erkölcsi tõkéje azóta és az is marad a jövendõben.

Világos volt Hollandiában is, hogy a menekültek segítése lesz a fõfeladat. Pár nap alatt az akkor nagyon magas öszeg, 8 millió holland forint gyûlt össze a menekültek számára. Holland részrõl a magyar menekültekkel kapcsolatos kiterjedt munka motorja a volt Ellenállási Mozgalom volt. Ez a nagy befolyású, de elõtérbe nem lépõ szervezet gondoskodott a magyarokról. Ez a tény nagyon keveseknek ismert de azok, akik a menekültek fogadásának szervezésében magyar részrõl résztvettek, megtapasztalták ennek nagy jelentõségét. (Errõl a tényrõl eddig ez az elsõ publikáció.) Hollandia lakossága a magyar forradalomban és szabadságharcban felismerte önmagát, önmaga sorsát a német elnyomás idején és azonosította magát a szabadságáért felkelt magyarsággal. Mindez a fentebb röviden vázolt régi kapcsolatok következtében itt kézenfekvõbb volt mint egyebütt. Minden év május 4-én este 8 órakor egész Hollandiában kigyulladnak az utcai lámpák, megállnak a villamosok és mindenki megáll az utcán, a munkahelyen, a lakóházakban, hogy két percig csendben tisztelettel adózzék a háború halottainak. Ezt eddig a holland nép csak egyszer tette meg más nép hõsi halottaiért: 1956. novemberében a magyarokért. Az amszterdami Hõsi Emlékmûnél 1957-ben a királynõ, a királyi család és a kormány ugyanolyan formában adózott a magyar forradalom hõseinek mint a saját holland hõseiknek azzal a magyar forradalmi zászlóval, amelyet 1956-ban nyújtottak át magyar menekültek Juliana királynõnek. Azóta a hágai Királyi Könyvtárban õrzik azt és az 1956-os forradalom emlékünnepére adják ki a Hollandiai Magyar Szövetségnek. Nincs tudomásunk magyar forradalmi zászlóról egyebütt hasonló megtisztelõ megõrzési helyen.

Az 5000 menekült fogadásában és elhelyezésében a hollandiai magyarok alaposan kivették a részüket.

A magyar menekültek különleges helyzetbe kerültek itt. Helyzetük és helyi megítélésük az itt fent ecsetelt okokból merõben eltért más népek fiai helyzetétõl és megítélésétõl (kivéve a lengyeleket, akik mint felszabadítók érkeztek ide 1944/45-ben). Ezért viszont - és minden menekült lehetõségeiért szerte e világon - az egész magyar nemzet fizetett. Minden menekült és minden emigráns nemzetétõl felvett erkölcsi kölcsönnel hagyja el az országot.

*

A menekültek fogadása jól volt megszervezve. Ez a 'Federatie voor Vluchtelingenhulp' koordinációja alatt különbözõ egyházi és nem-egyházi segélyszervezetek munkája volt. Itt magyar háttere miatt megemlítendõ a Tüski István által már 1955-ben létrehozott 'Admiraal de Ruyterfonds', amely protestáns vonalon, magyar szakértelemmel, járult hozzá a menekültek kérdéseinek a megoldásához. Az Universitair Asyl Fonds messzemenõ segítséget nyújtott a viszonylag nagyszámú egyetemi hallgatóknak.Vilma volt királynõ Apeldoornban, palotája mellett felállított egy holland-magyar középiskolát internátussal magyar középiskolások kétnyelvû - és kettõs kultúrájú! - képzésére és nevelésére. A Flór Ede festõmûvész által kezdeményezett, a Federatie voor Vluchtelingenhulp támogatásával és a Mikes Kelemen Kör közremûködésével felállított szervezet, az ideérkezett ipari tanulók és munkások kétnyelvû szakoktatását vette kézbe. Kétnyelvû szakkönyveket bocsátott rendelkezésükre. Jórészt kétnyelvû ipari pedagógusok gondoskodtak az oktatásról. Igy sokan szereztek holland ipari diplomát és építették fel anyagi életalapjunkat. A magyar menekültek között Hollandiában nem volt iskolázatlan munkás.

A magyar menekültek és emigránsok jól elhelyezkedtek a holland társadalomban. Annak minden részében megtalálhatók. Ehhez hozzájárult a régi jó magyar közoktatás, mely lehetõvé tette az új helyzetbe való gyors bekapcsolódást Természetesen nem csak sikeres sorsokra kell gondolnunk, hanem sikertelen, megfeneklett, drámai életekre is. Mindenki, aki elhagyja hazáját, kockázatot vállal. Kihívja a sorsot és abban önmagával szembesül.

*

A menekültek megalapították magyar egyesületeiket. Fontos volt ebben a helyzetben, a magyarság összetartozásának és képviseletének a biztosítása. Gondolni kellett arra, hogy a holland hatóságokkal szemben magyar részrõl a holland helyzetet ismerõ arra alkalmas személyek lépjenek fel tárgyalófélként. Ezért alapította meg a Hungária Klub 1929 és a Mikes Kelemen Kör 1957-ben közösen a Hollandiai Magyar Szövetséget mint a hollandiai magyar szervezetek csúcsszervét. Ebben képviselve vannak az egyházak is. Ez a szervezet képviseli általában a hollandiai magyarságot ott, ahol erre szükség van. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Ifjak Világfóruma keretében a hollandiai Országos Tanács funkcióját tölti be. Résztvesz a nyugat-európai magyar országos szervezetek együttmûködésében. Évente kiadja a Hollandiai Magyar Híreket, amelyben a lehetõségek szerint minden a hollandiai magyarsággal kapcsolatos jelentõs adat megtalálható. A Szövetség rendszeresen felhívja a holland kormány figyelmét a magyarság szempontjából fontos kérdésekre mint például az erdélyi, a szlovákiai és a jugoszláviai magyarság helyzete. Elnök: Kibédi Varga Sándor Áron.

*

Megemlítendõ itt a FOVIN (Federatie van Ontheemden en Vluchtelingen in Nederland), amely több mint két évtizeden keresztül egyesítette magában a hollandiai közép- és kelet-európai menekült-szervezeteket (a magyarok mellett lengyelek, csehszlovákok, észtek, ukránok stb.) A szervezet elnöke az Államtanács egyik tagja volt. Ezen keresztül kaptak a menekült-szervezetek anyagi támogatást a népjóléti minisztérium és a Lottó részérõl. A FOVIN idõközben befejezte tevékenységét és feloszlott. A magyar szervezetek önellátók.

*

1959-ben indította el a Mikes Kelemen Kör évi - mindmáig évente megrendezett - Tanulmányi Napjait országközi alapon. Ennek kigondolója Prágay Dezsõ volt. Õ az elsõ összejövetelt Németh Sándorral együtt szervezte meg. A többi Tanulmányi Napot 1971-ig Németh Sándor. Azután egy erre kinevezett bizottság. A Tanulmányi Napokon egy-egy központi téma körül csoportosuló elõadások hangzanak el ismert, mérvadó elõadók részérõl. Az elõadásokat vita követi. A Kör eddig 14 kötetet adott ki nagyobbrészt a Tanulmányi Napokon elhangzott elõadások szövegével. Ezek a következõk: Weöres Sándor: Tûzkút (a párizsi Magyar Mûhellyel közösen), 1964; Eszmék nyomában - Válogatás a Tanulmányi Napok anyagából, 1965; Három tanulmány az avantgardról Különlenyomat az Új Látóhatárból, 1973; Az embernek próbája (a Kör 25 éves jubileumára), 1976; Toward a theory of context in linguistics and literature (az 1971. évi tanulmányi napok elõadásai) a Mouton kiadóval közösen, 1976; Nyugati Magyar Irodalom, 1976; Mérlegen, 1978; Belsõ tilalomfák - Tanulmányok a társadalmi öncenzúráról, 1982; Hit - Világ - Nézet, 1983; Önarcképünk sorsunk tükrében 1945-1949 Sine ira et studio, 1984; Változás és állandóság - Tanulmányok a magyar polgári társadalomról, 1989; A Szó hatalma, 1991; Hungarian-Dutch contacts in medicine since the Epoch of Herman Boerhave, a Holland Tudományos Akadémiával közösen, 1995; Az új század küszöbén, a Jelenkor kiadóval közösen, 1998.

1980-ban a Kör 'Magyar Irodalmi Figyelõ' néven irodalmi díjat alapított, amelyet a Tanulmányi Napokon egy vagy két magyar írónak - bárhol a világon - ítél oda a Kör erre felkért ismert írók és irodalmi kritikusok ítélete alapján. Ezt az irodalmi díjat 1999-ig a következõ személyeknek nyújtotta át a Kör: Esterházy Péter, Nádas Péter, Hajnóczy Péter, Rába György, Tolnai Ottó, Kodolányi Gyula, Kabdebó Lóránt, Fábián László, Földényi F. László, Csalog Zsolt, Krasznahorkai László, Petri György, Cselényi László, Pusztai János, Radnóti Sándor, Márton László, Tandori Dezsõ, Kukorelly Endre, Illyés Kinga, Sebestyén Mihály, Parti Nagy Lajos, Makkai Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Karátson Endre, Tõzsér Árpád. Az írók és az irodalmi kritikusok, akiknek az elõadása alapján a Kör az irodalmi díjat odaítélte: Balassa Péter (Budapest), Cs. Szabó László (London), Csordás Gábor (Pécs), Czigány Lóránt (London), Gömöri György (Cambridge), Grendel Lajos (Pozsony), Határ Gyõzõ (London), Karátson Endre (Párizs), Kemenes Géfin László (Montreal), Kibédi Varga Áron (Amszterdam), Lászlóffy Aladár (Kolozsvár), Nagy Pál (Párizs), Sárközi Mátyás (London), Sipos Gyula (Párizs), Thomka Beáta (Újvidék/Pécs).

*

Római katholikus területen a Pax Romana mozgalom fogja össze a magyar értelmiségieket. Rendszeres elõadások keretében, szoros baráti körben a Pax Romana kiváló munkát végez, amellyel beleépül a KMÉM-Pax Romana együttmûködésébe. A Pax Romana aktív 'fund raising' tevékenységet folytat és abból komoly összeg segélyekkel támogatja a magyar római katholikus munkát a Kárpátmedencében. Elnöke: Polgár Kornél. További római katholikus szervezetek: a Magyar Római Katholikus Lelkigondozói Alapítvány, melynek elnöke Budavári Gábor és a 'Pro Hungaria Christiana' magyar ifjúsági szervezet, melynek elnöke W.M. Seuren.

*

Vianenben épült fel 1978-ban a Magyar Otthon, amely legnagyobb részében az utrechti Weener család adományából, a Tüski család nagy áldozatvállalásából, sok magyar ember tevékeny segítségébõl, továbbá egy egyszeri kezdeti állami támogatásból állt elõ és áll fenn. Benne különbözõ magyar tevékenységek folynak le. Itt jön össze a Mikes Kelemen Kör 'évközi' összejöveteleire is. Szüntelen új és új csoportok jelennek ott meg a Kárpátmedence országaiból. Az Otthon találkozóhely sokak számára. A Hollandiai Magyar Protestáns Keresztyén Lelkigondozói Szolgálat tulajdona és ennek következtében a hollandiai lelkigondozói munka központja.

*

A vianeni Magyar Otthonban folyt a hétvégi magyar nyelvtanítás és a magyar történelmi és irodalmi ismeretek tanítása. Ez sajnos az utóbbi években leállt. Ugyanez az eset a magyar cserkészekkel is. Régebben évenkénti magyar gyermektábort rendezett a Magyar Szövetség az ország déli részében. Ennek sajnos az anyagi lehetõségek megcsappanásával véget kellett vetni.

*

Az utóbbi évek során Vianenben Van Dam-Kronauer Éva vezetése alatt mûködõ 'Tekergõ' Gyermektábor nagy érdeklõdésnek örvend. A hétvégi összejövetelek mellett kiadásra kerül egy folyóirat is a gyermekek és szüleik számára szintén 'Tekergõ' név alatt.

*

További magyar szervezetek: a MAFI (Magyar fiatalok baráti találkozója), amelyben legnagyobbrészt ideiglenesen Hollandiában tartózkodó magyar emberek találkoznak. Elsõ megszervezõje Csanády Ágnes volt. Jelenlegi vezetõje Benjaminsné Szabó Klára. A Széchenyi Egyesület jórészt magyarul nem beszélõ, de a magyar kultúra iránt érdeklõdõ személyek találkozóhelye. Nyelve holland. Ezt a szervezetet a Hollandiai Magyar Szövetség hozta létre. Vezetõje Kees Teszelszky. A Szent István Alapítvány a holland társadalom pénzügyi lehetõségeit mozgósítja kiváló módon magyar gyermekek támogatása érdekében. Szervezõi: Küssel József és Udvarhelyi Tibor. A Limburgi Rákóczi Klub (elnök: Radóka Lajos) az ország déli részében és az Alkmaari Kölcsey Ferenc Egyesület (elnök: Kenter Mária) Amszterdamtól észak-nyugatra egyesíti az ottan élõ magyarokat. A Magyar Asszonyok Egyesülete sok az ország közepén élõ magyar nõ találkozó pontja (elnök: Halászi Józsefné). Ez a csoport szorosan együttmûködik az Ede-i Klubbal (elnök: Halászi Árpád).

*

Az egyetemi magyar oktatásról szólva röviden a következõt mondhatjuk. Jelenleg a Groningeni Egyetemen (Kemenes Géfin Lászlóné Jastrzebska Jolánta és Boschné Ablonczy Emõke) és az Amszterdami Városi Egyetemen (Beöthy Erzsébet és Marácz László) folyik egyetemi magyar nyelvi és irodalmi oktatás. Amszterdamban emellett tágabb értelemben is foglalkoznak magyar kérdésekkel a 'Magyar Tanulmányok' keretében. Itt adják ki az 'Ablak'címû folyóiratot is, amely holland fordításban közöl hollandok számára jelentõs magyar sajtószövegeket és magyar híreket.

*

A 'Most Magyarul!' címû kétnyelvû folyóirat magánkezdeményezésbõl állt elõ és áll fenn. E kiválóan szerkesztett folyóirat betölti a magyar és a holland kultúrvilág közötti híd szerepét. Szerkesztõ és kiadó: Edwin van Schie.

*

Mi valamennyien, bárhol éljünk is a földgömbön, a magyar szellemi haza tagjai vagyunk. Annak az egységében élünk. Ezt a magyar szellemi hazát végsõ fokon a magyar történelem értékei és ideáljai vezetik és tartják össze. Ezek nem nemzetieskedõ (másszóval nacionalista) ideálok, hanem a tiszta egyetemes emberi értékek. Ez a magyar történelem fõ üzenete.

Hollandia európai kilátótorony, ahonnét könnyû minden irányban tájékozódni és kapcsolatot teremteni a világban. A magyarság világában is.

Hollandia, 1999. december 5.

Tóth Miklós

a Hollandiai Magyar Szövetség titkára
 
 

Vissza a Hollandiai Magyar Szövetség honlapra