HOLLANDIAI  MAGYAR  SZÖVETSÉG
P.O. Box 178, 3500 AD Utrecht, Hollandia
E-mail: federatio_hollandia@yahoo.com


 


A NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOS MAGYAR SZERVEZETEK Stockholmban 1999. október 1 - 3. között rendezett tanácskozásának

ZÁRÓNYILATKOZATA ÉS HATÁROZATAI


A nyugat-európai országos magyar szervezetek képviselôi 1999. október 1 - 3. között tanácskozó megbeszélésre gyûltek össze a stockholmi Magyar Házban.

Jelen voltak:


A tanácskozás az ez év június 5-6-án a Frankfurt am Main melletti Langenben tartott regionális találkozó folytatása volt. A résztvevôk a következô kérdésekkel foglalkoztak:
 

I. A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET (MÁÉRT)

Az ez év februárjában a magyar Országgyûlés által életre hívott Magyar Állandó Értekezletben helyet kap - a magyarországi, illetve a Kárpát-medencei magyarság mellett - a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Nyugati Régiója révén a nyugati szórvány magyarsága is. Az Értekezlet hat szakbizottságában nyugati szakemberek is részt vesznek. E szakbizottságok mellett, azok támogatására a MVSZ Nyugati Régió munkacsoportokat szervez széles képviselettel és a területi szempontok figyelembevételével.

Ezek:

1) oktatási,
2) kultúrális,
3) egészségügyi és szociális,
4) gazdasági,
5) állampolgársági és önkormányzati,
6) EU-integrációs munkacsoport.

E munkacsoportokba a Nyugati Régió küldötteket delegál az országos szövetségek által jelölt szakemberek körébôl. Ily módon a MÁÉRT munkája széles körben ismertté válik. Így a MÁÉRT-ban a világ különbözô országaiban élô magyarok szakértelmét az összmagyarság számára tesszük gyümölcsözôvé. A jelenlevôk hangsúlyozták, hogy a kiküldô szervezetek visszahívhatják delegáltjaikat. Fontosnak tekintették, hogy a delegáltak informálják a szervezeteket a MÁÉRT-ban folyó munkáról. A stockholmi tanácskozás felkérte a nyugat-európai országos szervezeteket ilyen szakértôk jelölésére ez év november 1. elôtt.

A tanácskozás folyamán többek közt kitûnt:


II. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYTERVEZET

A tanácskozás behatóan foglalkozott a Nyugati Régió országaiból beérkezett javaslatokkal. Elfogadta a "Vezérfonal egy MVSZ-kerettörvény megfogalmazásához" c. dokumentumot és az annak alapját képezô "Tanulmányt egy hatékony magyar világszervezetrôl".
 

III. NYUGAT-EURÓPAI MAGYAR SAJTÓ

A tanácskozás áttekintette a nyugat-európai magyarság sajtóigényeit. A jelenlévôk úgy döntöttek, hogy a nyugat-európai magyarságnak szüksége van egy független sajtóorgánumra, amelyben az egész nyugat-európai magyarságnak szerepelnie kell. A tanácskozás résztvevôi a Bécsi Napló c. lapot e téren egyedülálló jelentôségûnek találták, amely elláthatja ezt a feladatot, s ezért fenntartása mindenképpen szükséges. Az országos szervezetek 1999. november 1. elôtt javaslatokat tesznek a szerkesztôégnek a lap tartalmára és szerkesztési elveire vonatkozóan. A Bécsi Napló ugyancsak 1999. november 1. elôtt közli az országos szövetségekkel a fennmaradásához szükséges minimális példányszámot országokra történt lebontásban.
 

IV. NYUGAT-EURÓPAI INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT

A tanácskozás elhatározta egy nyugat-európai elektronikus tájékoztatási hálózat és hírlánc létrehozatalát. Ennek kivitelezését a Finnországi Magyarok Egyesülete vállalta magára. A jelenlevôk fontosnak tartották, hogy minden országos szövetség hozzon létre Internet-honlapot, amelyen az illetô ország magyar szervezeteit érintô fontos információk megtalálhatók.
 

V. DUNA TV

A Duna TV-vel kapcsolatos kérdésekkel részletesen foglalkoztak a tanácskozás résztvevôi. Feladatuknak tekintették a Duna-TV támogatását országaikban, idértve az annak fenntartásához történô hozzájárulást is. Kívánatosnak tartották, hogy a Duna TV bôvebben foglalkozzék a nyugati magyarság kérdéseivel.
 

VI. A NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOS MAGYAR SZERVEZETEK TANÁCSKOZÁSÁNAK HATÁROZATAI, AJÁNLÁSAI ÉS JAVASLATAI

A langeni összejövetel ajánlásait és javaslatait a stockholmi tanácskozás néhány változtatással a magáévá tette, az alábbiak szerint:

1. A szervezetek a magyar kormányszerveken túl egymással is rendszeres, szolgáltató jellegû együttmûködést kívánnak fenntartani, amelynek idôszerû kérdéseit évente egy alkalommal, az európai magyar szervezetek találkozóján fogják megvitatni.

2. Készek továbbra is a Kárpát-medencei magyar kisebbségek anyagi támogatására s problémáiknak a nemzetközi színtéren történô megjelenítésére.

3. Számolnak azzal, hogy Magyarország EU-csatlakozásával a szórvány létszáma növekedhet. Igyekezni fognak a fennálló keretek között eetleges újabb magyar csoportok fogadásához hozzájárulni.

4. Kijelentik, hogy az egységbontó törekvésekkel szemben országonként csak egy magyar csúcsszervezetet ismernek el. Ennek érdekében alapszabályaikat összehangolják s - szélsôséges álláspontokra helyezkedô, valamint a közvetlen politikai tevékenységet kifejtô szevezetek kivételével - csúcsszerveiket minden közösség részére nyitottá teszik.

5. Készek arra, hogy teljes felelôsséggel elkészítik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Internet-honlapjának az egyes nyugat-európai országok magyarságát bemutató részét s ezt a megfelelô személy kijelölésével naprakész állapotban tartják.

6. Kérik, hogy a határon túli magyarságot is érintô nemzetközi szerzôdések elôkészítése során hallgassák meg és vegyék figyelembe a csúcsszervezetek véleményét, s a külföldre látogató állami vezetôk találkozzanak az adott országban élô magyar közösségekkel.

7. Kérik továbbá, hogy a korábbi viták és véleménykülönbségek elkerülése végett a határon túli magyarság támogatására fordítandó állami költségvetési elôirányzatok, pályázatok, ösztöndíjak stb. 20 százalékát a nyugati szórvány részére különítsék el, s hogy a lehetôségekrôl a szórvány szervezetei idejekorán tájékoztatást kapjanak.

8. Célszerûnek látják, hogy az anyaország biztosítson lehetôséget a nem elsô generációs ifjúsági vezetôk tevékenységének elismerésére azáltal is, hogy idôszakos továbbképzésükre Magyarországon kerül sor.

9. Megállapodtak abban, hogy programjaikat a jövôben kicserélik és egymás rendezvényeit kölcsönösen látogatják. Megszervezik kommunikációs és sajtó-együttmûködésüket, s e célból a csúcsszervezetek kommunikációs megbízottat neveznek ki.
 

VII. ANYANYELVÔRZÉS - ANYANYELVI OKTATÁS

A kérdést külön szekció tárgyalta meg, amely foglalkozott a nyugat-európai országok anyanyelvoktatási programjának kidolgozásával, s amelyik a következô programot ill. témaköröket ajánlja a nyugat-európai országok magyar szervezeteinek:

a) hétvégi iskolák
b) anyanyelvi táborok
c) egyházi és anyanyelv
d) távoktatás
e) pedagógus-továbbképzés
f) tankönyvek és egyéb taneszközök

A szekció fontos feladatnak tekintette programfelelôs kijelölését minden országban, aki összehangolja és segíti a szervezetekben folyó tevékenységet.
 

VIII. FOLYTATÁS - FOLYAMATOSSÁG

A tanácskozás résztvevôi elhatározták, hogy a jövôben évente egyszer más-más országban összejönnek hasonló megbeszélésre. A tanácskozáson kibontakozott mélyreható eszmecserékbôl a jelenlévôk közös gondolkodásmódjából származó egyetértés csengett ki. E találkozó egyben a nyugat-európai országok magyar szervezetei közötti szoros együttmûködés szükségességét is bizonyította.

Stockholm, 1999. október 3.


Angliai Magyarok Országos Szövetsége

Ausztriai Magyarok Központi Szövetsége

Észtországi Magyarok "Munkácsy Mihály" Egyesülete

Finnországi Magyarok Egyesülete

Hollandiai Magyar Szövetség

Litvániai Magyarok "Báthory István" Kultúrális Szövetsége

Magyarok Baráti Köre Norvégiában

MVSZ Svájci Országos Tanácsa

Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége

Svédországi Magyarok Országos Szövetsége
 

Vissza a Hollandiai Magyar Szövetség honlapra