Magyar Ifjak Világfóruma
(MIV)
Hollandiai Tagozat
1848-49-es EMLÉKTÚRA
A MIV és az MVSZ 1998. júliusában megszervezte
a MIV alakuló ülése után a második nagy
összejövetelét, melyet egybekötött az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának
a megünneplésével. A majd két hétig tartó
'Emléktúrá'-ra 18 országból jöttek
a magyar, magyar származású és nem magyar,
de a magyar kultúr- és baráti világhoz kötôdô
résztvevôk. Ezek az országok: Ausztrália, Ausztria,
Dél-Afrika, Finnország, Hollandia, Jugoszlávia (Vajdaság),
Kanada, Litvánia, Magyarország, Németország,
Olaszország, Románia (Erdély), Svájc, Szlovákia
(Felvidék), Svédország, Ukrajna (Kárpátalja),
USA, Venezuela.
Az 'Emléktúrá'-ról 380 perces videofilm
készült. Megrendelhetô: Megyesi T. Csilla, MIV Nyugati
régió referense, H-1068 Budapest, Benczúr u. 15.,
tel.: 00-36-1-3517951, fax: 00-36-1-3214842, E-mail: mvsz-nyr@c3.hu
Az 'Emléktúra'
fô állomásainak rövid összefoglalása:
-
Budapest - a Kossuth és Petôfi szobor megkoszorúzása,
Nemzeti Múzeum (korona, koronázási jelvények
és az 1848-as kiállítás), Hôsök
tere és a Vajdahunyad vára megtekintése, Turul tánccsoport
(Melbourne, Ausztrália) fellépése
-
Visegrádi vár megtekintése
-
Komárom (Szlovákia) - városnézés,
találkozás magyar politikusokkal
-
Nagyvárad - a várost és a püspökséget
1093-ban Szent László király alapította; Vár,
Kanonok-(palota)sor, Püspöki palota, Misztérium játék
(a magyar történelem bemutatása a nagyváradi
Re-formátus Fôiskola hallgatóinak elôadásában)
-
Szentjobb - a Szent László alapította monostorban
ôrizték 1063 és 1081 között a Szent Jobbot
(Szent István király jobb kezét)
-
Szilágysomlyó - a Vár maradványának
és a régi gimnáziumnak a megtekintése, itt
tanult Ady Endre
-
Szilágybagos - termálvizû források, fürdés
a 35 fokos termálvízben
-
Zsibó - a Wesselényi kastély megtekintése,
1849. augusztus 25-én Kazinczy Lajos tábornok (Kazinczy Ferenc
fia) honvédei a kastély udvarán tették le a
fegyvert a cári csapatok elôtt
-
Torockó - a XIV. századtól bányaváros;
ismerkedés az erdélyi népszokásokkal (népviselet,
hímzés, bútorfestészet), a község
felett emelkedik a háromcsúcsú Székelykô
hatalmas bérce
-
Kolozsvár - 1848-ban itt mondták ki az Uniót,
azaz Erdélynek Magyarországgal való egyesítését;
Fôtér, Szent Mihály templom, Mátyás király
lovasszobra a négy hadvezérrel: Magyar Balázs, Kinizsi
Pál, Zápolya István, Báthori István;
az Egyetem épülete, mely Erdély legrégibb egyetemi
központja, a Házsongárdi temetô (XVI. században
nyitották meg), Farkas utcai templom (1486-ban Mátyás
király építtette, XVI. században készült
el), Bethlen bástya (a XV. századi várfal maradványa)
-
Nagyenyed - a XV. században átépített
Vár megtekintése; 1662-ben Gyulafehérvárról
a törökök dúlásai miatt ide telepítették
át a Bethlen Gábor alapította református kollégiumot.
A Bethlen Kollégiumban tanult: Kôrösi Csoma Sándor,
Kemény Zsigmond, Bolyai Farkas, Málnási Bartók
György, Áprily Lajos, Sütô András
-
Marosvásárhely - Petôfi innen indult el a fehéregyházi
ütközet színhelyére; Látnivalók:
Kultúrpalo-ta, régen itt mûködött az Állami
Székely Színház; Vártemplom, 1704-ben itt választották
meg II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmének;
Teleki Téka, Teleki Sámuel magánkönyvtára
volt, 40 000 könyvet gyûjtött össze, az épületben
van a Bolyai Emlékmúzeum és a Bolyai Tudományos
Könyvtár, a két könyvtár teljes anyaga kb.
200 000 kötet; Nagy Imre, zsögödi székely festômûvész
képtára
-
Segesvár - a XIII. században épült vár
megtekintése, 1849-ben Segesvár közelében nagy
harcok folytak Bem seregei és az orosz csapatok között
-
Fehéregyháza - itt esett el Petôfi Sándor
1849-ben az oroszok ellen vívott csatában; Petôfi Emlékmúzeum
megtekintése, itt áll a régi turulos emlékmû,
melynek tövében az elesett honvédek egy részének
a sírja van.
-
Csíkszereda - a Mikó-Várkastély megtekintése
-
Csíksomlyó - a kegytemplom híres búcsújáró
hely, a nagy búcsút pünkösdkor tartják;
a Kissomlyó nevû magaslaton álló Salvator kápolna
Hunyadi Jánosnak 1456-ban a törökök felett aratott
nádorfehérvári (ma Belgrád) gyôzelemének
emlékére épült
-
Szent Anna tó - az 1294 m magas Nagycsomád egyik kráterében
alakult ki; a másik kráterben a Mohos tó (amely tulajdonképpen
tôzegláp), nevét moharitkaságairól kapta
-
Kézdivásárhely - itt volt Gábor Áron
egyik ágyúöntödéje, a magyar hadak lôpor-
és fegyver-raktára; 1823-tól székely katonai
nevelde a székely határôrök gyermekei számára
-
Bereck - Gábor Áron szülôfaluja, Emlékmûvének
megtekintése; itt találkozott Petôfi Bemmel, aki Fehéregyháza
felé tartott
-
Ojtozi-szoros - a Vereckei-hágó mellett a másik
nagy 'csapásvonala' a Kárpát-medencébe bejövô
honfoglaló magyaroknak
-
Alsócsernáton - Tájmúzeum megtekintése,
kézmûves-fafaragó tábor; 1849-ben itt vívtak
csatát a kézdivásárhelyiek az cári orosz
csapatok ellen
-
Csomakôrös - Kôrösi Csoma Sándor tibeti
utazó és nyelvész szülôfaluja (az elsô
Tibeti-Angol szótár szerzôje)
-
Zágon - Mikes Kelemen szülôfaluja, majd végsô
nyughelye, II. Rákóczi Ferenc titkára a törökországi
számüzetésben (is); síremlékének
megtekintése
-
Illyefalva - az Erôdtemplom megtekintése; az 1989 utáni
megújulási lehetôség szimbólumfalva,
azóta konferenciaközpont épült a faluban
-
Bibarcfalva - a Szent László legendát ábrázoló
XV. századi freskók megtekintése
-
Sepsiszentgyörgy - itt jelentette ki Gábor Áron
1848. november 16-án, hogy "lészen ágyú" és
26-án bemutatta; az 1859-ben alapított Mikó Kollégium
és a Kós Károly tervezte Székely Múzeum
megtek-intése
-
Kenyérmezô - itt gyôzte le 1479. október
13-án Kinizsi Pál, Mátyás király hadvezére
a törököket
-
Piski - Bem tábornok itt gyôzte le Puchner hadait 1849.
február 9-én, a fahíd cölöpjeinek maradványai
még mindig látszanak
-
Déva - Kômûves Kelemenné balladájából
is ismert Déva várának romja, a vár a XIII.
században épült; Magna Kúria, Bethlen Gábor
(reneszánsz) fejedelmi kastélya
-
Vajdahunyad - a Hunyadiak ôse Sorb kenéz a XIV. században
királyi adományként kapta a várat, amely egy
szirtfokon áll, bejáratához most fahíd vezet;
a Mátyás-loggiát Mátyás király
anyja, Szilágyi Erzsébet építtette
-
Temesvár - itt található az Anjou korban épült
Hunyadi várkastély; itt ültették tüzes trónra
Dózsa Györgyöt az 1514. évi parasztháború
vezérét; 1989. december 16-án innen indult el Tôkés
László református lelkész bátor kiállásával
a romániai diktatúrát megdöntô események
láncolata
-
Arad - az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi
vértanú emlékoszlopának, az ún. Vesztôhelynek
a megtekintése
-
Világos - 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr
- bízva a cári nagylelkû;ségben - 30 000 emberével
feltétel nélkül letette a fegyvert az oroszok elôtt
(nem az osztrákok elôtt), a fegyverletételi okmányokat
a volt Bohus-kastélyban írták alá
-
Ópusztaszer - a honfoglaló magyar vezérek elsô
gyûlésének (896) színhelye; a Nemzeti Park és
'A magyarok bejövete-le' címû 1800 m2, ún. Feszty-körkép
megtekintése
Vissza a Magyar Ifjak Világfóruma
(MIV) Hollandiai Tagozat honlapra