A Hollandiai Tagozat 1997-ben az alábbi dokumentumot nyújtotta be a MIV és az MVSz vezetôségének a MIV munkacsoportjainak programját illetôen. Ezek természetesen további kidolgozásra  várnak, de kiindulási alapként talán felhasználhatók és tovább bôvíthetôk.

Tartalom

• Információs munkacsoport
• Oktatásügyi munkacsoport
• Turisztikai munkacsoport
• Kulturális munkacsoport
• Gazdasági munkacsoport
• Nemzetstratégiai munkacsoport
• Egészségügyi munkacsoport

I) INFORMÁCIÓS munkacsoport

Ez a terület döntô a mai világban. Az információ alatt többnyire az elektronikus információt értjük. Itt azonban mindennemû kommunikációra gondolnunk kell. Információ nélkül minden elsatnyul, meghal.

1.) Folyóiratok
A mai magyarság sok része alig tud egymásról. Mióta Magyarország kénytelen pénzügyeit rendezni, az egész világra küldött, és sok szempontból nagyon fontos szerepet betöltô magyar folyóiratok eltûntek. Úgy világi, mint egyházi szinten. Nyugat-Európában független, magas színvonalú folyóira-tok, mint pl. az Új Látóhatár (München) és az Irodalmi Újság (Párizs) 1989-ben megszûntek. Jelenleg már csak a Bécsi Napló áll fenn, (amire helyes lenne, ha sokan elôfizetnének; a lap címe: Postfach 358, A-1011 Wien).

2.) Folyóirat terjesztôk
Meggondolandó, hogy a magyar sajtókiadványok mind Magyarországon, mind az utódállamokban gyakran (bár közel sem mindig) nívósak és olvasásra méltóak. Jó lenne minden országban gondoskod-ni olyan személyekrôl, akiken keresztül magyar sajtótermékek beszerezhetôk, és akik ezeket propagálják is.

3.) Idegen nyelvû sajtó
Fontos lenne gondolni a nem magyar nyelven megjelenô, de a magyarságot valamilyen módon érintô és érdeklô sajtótermékekre. Jó lenne országonként, vagy kisebb körzetenként 'megfigyelôkkel' rendelkezni, akik figyelemmel kísérik az idegen nyelvû, de magyar vonatkozású híreket.

4.) A Duna Televízió
Nagyon fontos szerepet tölt be ezen a téren a Duna TV, amelynek tevékenységét továbbra is elô kellene segíteni. Ebben talán a nyugati régióban élô magyarságnak is (nagyobb) szerepet kellene vállalnia. Mindenesetre szükséges lenne, hogy a Duna Televíziót minél többen 'fogják' a világban. Európán kívül az összfoglalások videón megkaphatók, ezeket sugározzák is helyileg. Ezen lehetôségek megismertetése, ill. további megvalósítása helyénvaló lenne mindenütt.

5.) Fax / E-mail / Internet
Ezeknek a jelentôségével mindnyájan tisztában vagyunk. A legmodernebb hírközlési eszközök segítségével a 'világfalu', ahogy ezt ma divatosan nevezik, belép a szobánkba, s éppoly könnyen lépünk kapcsolatba a világ másik végén élôkkel, mint a tényleges szomszédunkkal.

Itt egyértelmûen kezdeményezô gondolatokról van szó. Ezeket további tartalommal kell - szakértô módon - megtölteni.
 

II) OKTATÁSÜGYI munkacsoport

Az ifjúság számára az oktatás kérdése létkérdés. Az oktatás tartalmának és nívójának a jövôre kell irányulnia. A magyarság alaptôkéje a 'kimûvelt emberfô'. (Ez más népekre is áll, de nekünk Trianon ezt a leckét adta föl.) Ha magyar vagy, akkor többszörösen túl kell teljesítened a 'normát', s mindezt úgy tenni, mint ami magától értetôdô.

A trianoni béke a Kárpát-medence magyarságát több országba szakította szét, más-más nyelvvel, más-más oktatási rendszerrel, soviniszta, magyarellenes komplexusokkal. Emellett a magyarság egy része szétszóródott az egész világon, ahol mindenki szintén más oktatási rendszerbe és nyelvbe került bele.

Így érthetô, hogy az oktatással kapcsolatos kérdések máshogy fogalmazódnak meg Magyarországon, az utódállamokban és a világ szórvány magyarságának körében.

Itt természetesen csak néhány kérdést pendíthetünk meg.

1.) A közoktatásnak fontos feladata van (többek között):
    * kultúrértékek, különösen a magyar kultúrértékek megôrzésében és kifejlesztésében,
    * abban, hogy a magyarság jövendô tájékozódását lehetôvé tegye,
    * általában az ifjúság ismereti és erkölcsi elôkészítésében arra a jövendôre, amelyben meg kell állnia a helyét a népek létért való küzdelmében.

A) Történelmi önértéktudat
Az elmúlt 40 év alatt Magyarországon a magyar történelmi önértéktudatot lerombolták. Szükséges a tárgyilagos (tehát nem szemellenzôs) magyar történelmi ismeret, beleágyazva a nemzetközi összefüggésekbe és a valóságos magyar történelmi helyzetbe minden egyes korban, azért hogy a magyarság önmagát (jobban) megértse. Ehhez hozzátartozik, a Magyarország körül élô népek ismerete, oly módon, hogy azoknak a valóságos ön-képét is megismerjük, nem csak a saját magunk alkotta képet róluk.

B) Idegen nyelvek ismerete
A magyarságnak, mivel Európa közepén helyezkedik el, saját kezdeményezésére minden irányba kapcsolatot kell tudnia teremteni. Lehetôségeink a mások közötti közvetítésben rejlenek. Ezért sok nyelvet kell megtanulnunk. A nyugati nyelvek mellett legalább egy szláv nyelv ismerete feltétlenül szükséges (figyelembe véve az ország földrajzi helyzetét).

C) Gazdasági ismeretek
A magyar ifjúságnak gazdasági ismeretekre van szüksége. Gondolunk itt könyvelésre, üzemgazdaságtanra, informatikai és jogi ismeretekre (nemzetközileg is), stb. Ezeknek az ismereteknek az alapjait korán kell elkezdeni tanítani, mégpedig az általános iskolában, és tovább fejleszteni a középiskolában.

D) Erkölcsi értékrendszer
Fontos az az erkölcsi értékrendszer, amiben egy-egy kultúrvilág gyökerezik. Ez egész kultúrvilágunk-ban a keresztyénség/kereszténység, mégha ezt nem is nevezik mindig így. A liberalizmus és a szocializmus is ezekben az értékekben gyökerezik. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya az ebbôl kikristályosodott társadalmi értékek foglalata. A magyarság esetében ez különösen is fontos 40 év kommunizmus után. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, akkor egyben a magyar önértéktudat és a magyar történelem alapjához térünk vissza. Ílymódon - bárhogy legyen is - nem kóválygunk a világban, hanem van egy referencia rendszerünk. Ezért fontos az oktatásban ezen erkölcsi értékelemek szerepe. Berzsenyi figyelmeztetése mindig és minden nép számára igaz marad: 'Minden ország támasza-talpköve a tiszta erkölcs'.

2.) Egyházak szerepe
Ebben a viszonyulásban is fontos, hogy a magyar társadalmi és kultúrvilágban az egyházak erkölcs- és kultúrteremtô szerepe megmaradjon, (ami nem csökkenti más szervezetek szerepét). Reményik Sándor szava csendül itt fel: 'Ne hagyjátok a templomot, A templomot és az iskolát!'. A nagy magyar diaszpórában az egyházak a magyarság bólyái a népek tengerében. Ugyanez az eset a kisebbségi helyzetben élô magyarság esetében is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy egyházi vonalon sok esetben gyorsabban lehet kapcsolatot teremteni idegen országokban (is) az illetô ország lakóival.

3.) Önálló kezdeményezés
Fontos, hogy a különbözô szervezeteknél meg legyen az igény a magas szintû közoktatásra. Ott, ahol a hatóságok, vagy más szervek nem gondoskodnak kellô oktatásról, ott a szabad emberek szabad egyesüléseinek kell ezen lehetôségeket megteremteniük (egyházak, kulturális egyesületek, stb.). Egyházak szervezhetnek nyelvkurzusokat, könyvelési alapismeretek kurzusát, számítógépes kurzust, magyar kultúrtörténeti kurzust. Ezt megtehetik az ifjúsági szervezetek maguk is.

Magyarországon, az utódállamokban és a szórványban más-más módon kell megközelíteni ezeket a kérdéseket. Más stratégiát kell kidolgozni Magyarországon, Kárpátalján, az USA-ban vagy Ausztráliában, hogy az megfeleljen az adott ország lehetôségeinek és igényeinek.

Tesszük mi ezt? Van ilyen stratégiánk? Nem az ifjúságnak kellene itt a kezdeményezést a kezébe vennie?
 

III) TURISZTIKAI munkacsoport

A turizmus mai világunk egyik legfontosabb kulturális, gazdasági és társadalmi motorja. Embereket - a legkülönbözôbb földrajzi és társadalmi világokból - hoz- és köt össze. Megismertet velünk olyan világokat, amelyekrôl elôttünk járt generációk csak hallomásból ha tudtak, vagy nem tudtak. Manapság a társadalom minden rétege turistáskodik. Régen, aki 'bejárta Tolnát, Baranyát' az már sokat látott a világból. 'Tolna, Baranya' a mai ember számára az egész földgömbbé tárult ki.

Ugyanakkor a turisztika fontos ismeretterjesztô szerepet kap a magyarok számára. Megismerhetjük egymást a Kárpát-medencében, megismerhetjük történelmi - gyakran saját családi - hátterünket, földrajzilagg, társadalmilag, kulturálisan, városokban és falvakban.  Megismerhetjük a szomszédos népeket, ill. a világ többi népét személyes kapcsolatokból. Továbbá a nagy magyar szórványban élôket és azok családtagjait - magyarokat és nem magyarokat - , valamint a különbözô magyar szervezeteket. Ezenkívül tájékozódhatunk a világban magyar barátaink útján, az ô segítségükkel.

A mi szempontunkból a következôket jegyezzük még meg:

1.) A turisztikát a magyar ifjúság keretében minden irányban elô kell segíteni. (Anyagi segítség?!)

2.) Gondoskodni kellene információról a különbözô területeken, hogy jó 'idegenvezetô' brossúrák álljanak az érdeklôdôk rendelkezésére.

3.) Különbözô érdeklôdési területeknek megfelelôen meg kellene próbálni turisztikai tanácsokat (esetleg útleírásokat) nyújatni. Pl.: történelmi, egyházi, szaktudományos, iskolai, irodalmi, üzleti, ipari, stb. területeken.

4.) Utána kellene nézni mennyire lehetne megvalósítani egyének vagy csoportok számára, hogy egy-egy vidéken egymással találkozzanak, egymást kalauzolják, szállásról gondoskodjanak (megfizethetô áron).

Ezen megjegyzések természetesen további kidolgozásra várnak. Csupán gondolatindító szerepet töltenek be. Turisztikai területen sok magyar mûködik a világon. Az ô bevonásukkal minden bizonnyal jól kidolgozott, professzionális módon lehet feldolgozni ezt a kérdést, ideértve az esetleges tervek megvalósításának a módját is.

A turisztika területéhez tartozik bizonyos értelemben a sport is. Ezzel kapcsolatban utalunk mellékelt rövid feljegyzésünkre egy Magyar Világolimpiász rendszeres megrendezésére vonatkozóan.

Sport

Kevés területen aratott és arat a magyar annyi eredményt, mint a sportban. Ez nemzetközileg ismert. A sport lelkesít és egyesít.

A MIV javasolhatná egy 4 évenkénti Magyar Olimpiász megszervezését Budapesten. Erre van példa az angol Commonwealth-sportbajnokságban, amelyben a volt angol birodalom tagországainak lakóiból álló sportemberek mérkôznek meg egymással.
Ebben részt vehetne mindenki az egész világról, aki magát valamilyen módon, a saját felfogása szerint a magyarság részének tudja. Harmad-, negyedgenerációs magyarok is. Budapest mindenre fel van szerelve a sport területén. A költségeket minden ország maga viselné.

Az érem kiosztásnál játszani kellene a magyar himnusz mellett annak az országnak a himnuszát is, ahonnét a nyertes jön. Mindennek magyarul és angolul (vagy talán több nyelven is) kellene történnie.
 

IV) KULTURÁLIS munkacsoport

1.) Fontos, hogy a magyarság tudatosítsa magának a maga kulturális értékét és értékeit. A magyarság mindenek elôtt egy kulturális egészhez való tartozást jelent. Jelent ez egy olyan társadalmi világot, amelyben különbözô eredetû népek és vallások megtalálták egymást. A XIX. és XX. század ugyan a polarizációt segítette elô, de a magyar kultúrvilág alapjában pluriformis, többszerû volt, ahogy ezt olvassuk Szent István Intelmeiben.

2.) A jelenlegi magyarság alig van tudatában a maga kulturális értékeinek. 40 év kommunizmus elfedte ezt Magyarországon, míg az utódállamokban - érthetô módon - a magyar kultúrértékeek tudatosítása nem államérdek. Viszont a magyarság az egész világon bebizonyítja, hogy kulturális területen komoly képességekkel rendelkezik.

3.) Kulturális területen lehet a leggyorsabban és viszonylag a legkönnyebben kapcsolatot teremteni egymással. A következô síkokat nevezhetnénk meg, a teljességre való törekvés nélkül:

A) Irodalmi sík
A magyarság irodalmában él. Irodalmunk nemzetközileg értékes, bár a könyvek más nyelvre való fordítása nem mindig ideális mértékek szerint történik. A világ magyarságának körében fontos a magyar irodalmi ismeret. Tekintettel arra, hogy nem mindenki tud magyarul, aki magát magyarnak tekinti, így fontos a magyar irodalmi értékek más nyelvre való fordítása. Helyes lenne ezek isme-retének ösztönzése szerte a világon.

B) Tudományos sík
A magyarok nemzetközileg kimagaslóan vesznek részt a tudományos életben. Nem ok nélkül van sok magyar származású Nobel-díjas. Szinte nincs egyetem a világon magyar professzorok, vagy jelentôs magyar tudományos munkatársak nélkül. Nagyon fontos, hogy e téren a magyar ifjúság keretén belül szerte a világon további szoros kapcsolat épüljön ki. Például ösztöndíjak területén miért ne adjuk egymásnak a labdát New York, Sidney, Stockholm, Csíkszereda és Beregszász között? A Trianon által gúzsba kötött magyarság igazi világa a szellem, a kultúra nemzetek fölötti és nemzeteket összekapcsoló világa.

C) Mûvészeti sík

• A zene területén a magyarok világszerte csúcsot jelentenek. E téren a kapcsolatok ismertek. Ezeket, ha lehet, még jobban ki kell használni.
• Képzômûvészetek. E téren a magyarok szintén ismertek, de nem mindig ugyanazon a módon. Itt még sokat kell tenni. Fontos, hogy fiatal magyar mûvészek megforduljanak nyugat-európai képzômûvészeti fôiskolákon. Ezt ifjúsági területen lehet aktivizálni.

E) Cserkészet
A világ legjobb cserkészei a magyar cserkészek. Mindenki tudja ezt, aki e téren tevékeny. Ezt a munkát nagyon erôsen kellene elôsegíteni.

A fentiekben természetesen csak néhány gondolatot vetettünk fel. Ezekhez számtalan további gondolat csatlakozhat.

V) GAZDASÁGI munkacsoport

1.) Földrajzi egység  -  gazdasági egység?
A magyarság a Kárpát-medencének minden részében jelen van, de Magyarország maga, annak csak a közepén terül el. A Kárpát-medence egyedülálló földrajzi és gazdasági egysége 1920 után államhatárok fogalmában szólva, elveszett. Míg a 'régi' Magyarország különbözô részei gazdaságilag egymást kiegészítették, addig a jelenlegi helyzetben a Kárpát-medence különbözô területei más-más gazdasági egységek (értsd alatta: utódállamok) részeiként funkcionálnak (vagy nem funkcionálnak).

2.) Budapest - Közép-Európa közepe
Tudatosítanunk kell magunknak, hogy Közép-Európa (sôt földrajzilag nézve: Európának, mint egésznek) közepe Budapest. Ezt nem törli el semmi határ. Az egész Kárpát-medence vasúthálózata Budapesten fut össze, éppenúgy, mint a francia vasúthálózat Párizsban. Magyarország földrajzi helyzetében van tehát egy bizonyos potenciális elôny.

3.) Bástya
Magyarország - Nyugatról nézve - az utolsó, gazdaságilag 'megbízható' ország, amelynek olyan a lakossága és a struktúrája, amely megfelel a nyugati követelményeknek.

4.) Szellemi tôke
Ha a Kárpát-medence lakosságának összetételét vizsgáljuk, akár az utódállamok szemszögébôl, akár Közép-európai szinten, kitûnik, hogy a magyarok 'szellemi tôke'-erôs nagyhatalom. Gondoljunk a hosszú évek óta tartó 'agyelszívásra'. Agyat csak onnan lehet 'elszívni', ahol van.

5.) Gazdasági oktatás a Duna Televízión
Tekintettel a fentiekre (elônyös földrajzi fekvés, megbízhatóság, szellemi kapacitás) nagyon fontos lenne egy tudatos és irányított, magyar nyelvû gazdasági oktatás a Duna Televízión. Gondolunk itt:

• könyvelésre
• üzemgazdaságtanra
• piackutatásra (marketing)
• üzemszervezésre
• bankügylet ismeretre
• informatikára, stb.